Az utóbbi hónapok válságfolyamatai, illetve a hétköznapok során is egyre inkább érzékelhető negatív hatások ellentétben állhatnak azzal, hogy Fidesz-KDNP támogatottsága egy éve szinte változatlan, és stabilan magas. Így például az uniós átlaghoz viszonyítva kiemelkedő hazai infláció kapcsán gyakran szóba kerül, vajon ennek a mutatónak az ismerete mennyiben befolyásolja, befolyásolja-e egyáltalán a kormánypártok megítélését? Ezzel kapcsolatban az is kérdés, hogy az infláció és a hozzá hasonló makrogazdasági adatok mennyire ismertek a szavazók előtt és ezek az ismeretek milyen összefüggéseket mutatnak a népesség alapvető szocio-demográfiai jellemzőivel?

Az IDEA Intézet 2023. június 28. és július 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy a nyár közepén továbbra is a pártpreferenciák érdemi változás nélkülisége a jellemző. Ahogy egy hónapja, így most sem regisztrálható egy százalékpontnál nagyobb támogatottság-változás. A teljes, választókorú népesség kategóriájában a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%), a második a Demokratikus Koalíció (12%). Őket követi a Mi Hazánk Mozgalom (6%) és a Momentum Mozgalom (5%). Szinte ugyanilyen sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 20 százalékos DK, majd 8-8 százalékos Momentum és Mi Hazánk követ.

A túlnyomó többség hallott a középiskolai tanárok és diákok tiltakozó akcióiról, a népesség háromnegyede nagyjából tisztában van azok céljaival is. A rendkívül magas ismertség a viszonylag erőteljes médiafigyelem mellett, annak is köszönhető, hogy a felnőttek fele valamilyen formában érintett a középiskolai oktatás ügyében, azaz szűkebb családjában vannak olyanok, akik középiskolai tanulók vagy tanárok. A népesség tagjai általában úgy látják, hogy a középiskolai tanár szakmának magas a társadalmi hasznossága, ugyanakkor az elérhető kereset mértéke ezzel egyáltalán nincsen összhangban. A többség úgy látja, a középiskolai oktatás rendkívül nehéz helyzetben van, a tiltakozások teljesen jogosak, ugyanakkor azt is gondolják sokan, hogy a pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel a tanárok és diákok elégedetlenségét.

Az IDEA Intézet 2023. április 28 – május 19. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a felnőtt népesség fele rendszeresen (29%) vagy ritkán (23%) szokott magyar foci közvetítéseket nézni a tévében. További egytizedükkel ez előfordult már, de nem jellemző (11%). A magyar férfiválogatott mérkőzései iránt a legnagyobb az érdeklődés: ezeket a meccseket kétszer annyian szokták rendszeresen megnézni (30%), mint a magyar bajnoki mérkőzéseket (16%).

Az IDEA Intézet 2023. május 25. és június 10. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy a nyár első hónapja eseménytelenül, a pártpreferenciák mozgása nélkül zajlott. Ahogy egy hónapja, így most sem regisztrálható egy százalékpontnál nagyobb támogatottság-változás. A teljes, választókorú népesség kategóriájában a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%), a második a Demokratikus Koalíció (13%). A harmadik helyen a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom található egyaránt 6-6 százalékkal. Ugyanilyen sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 20 százalékos DK és a 8-8 százalékos Momentum és Mi Hazánk követ.

Az IDEA Intézet 2023. április 27–május 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy teljesen befagyott a pártok támogatottsága. A legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%) a teljes, választókorú népesség kategóriájában, a második a Demokratikus Koalíció (12%), a harmadik pedig a Mi Hazánk Mozgalom (6%). Hasonló sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 19 százalékos DK és a 9 százalékos Mi Hazánk követi.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos vélemények változása a magyar társadalomban (2022. július – 2023. április) – Az IDEA Intézet 2022. júliusában és 2023. áprilisában készített, országosan reprezentatív, egymással megegyező módszertanú adatfelvételeinek eredményei szerint háromnegyed év alatt jelentősen csökkent (40 százalékról 29 százalékra) az orosz–ukrán háború megélhetésre és energiaköltségekre gyakorolt hatása miatt aggódók aránya. Ezzel párhuzamosan az orosz nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is jelentősen, két és félszeresére emelkedett. A magyar felnőtt népesség relatív többsége Oroszországot hibáztatja (40%) a háború kitöréséért, de nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik a „nyugati felet”, az EU-t, Ukrajnát, a NATO-t, vagy az USA-t hibáztatják (31%).

Az IDEA Intézet 2023. március 25. és április 13. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy beállt a pártok támogatottsága. A teljes, választókorú népesség körében mért preferenciák összesen és együttesen egy százalékpontot változtak. Hasonlóan hibahatáron belüli elmozdulást mutatnak az adatok a biztos szavazó pártot választók vonatkozásában is. Összességében a preferenciák változatlansága és stabilitása azt mutatja, hogy a kormányzópárt „túlélte” az előzetesen kockázatosnak vélelmezett telet, megállt a támogatottságvesztése, mindkét választói csoportban 1–1 százalékponttal emelkedett választottsága.

Az IDEA Intézet 2023. március közepén készített kutatása szerint az USA megítélésével kapcsolatban jelenleg erősen megosztott a magyar társadalom, és a véleményeket jelentős mértékben meghatározza a pártszimpátia. A kormánypártok és a Mi Hazánk szavazói rosszabb, az ellenzéki szavazók (DK, Jobbik-Konzervatívok, LMP- Magyaroszág Zöld Pártja, MSZP, Momentum, Párbeszéd – A zöldek pártja támogatói) pedig pozitívabb véleménnyel vannak az Amerikai Egyesült Államokról. Sokan bizonytalanok a kérdésben, de egyértelműen többen vannak a magyar társadalomban azok, akik negatív attitűdöket táplálnak az USA politikai szerepvállalásával kapcsolatban, mint akiknek kedvező a véleményük.

Az IDEA Intézet 2023. február 25. és március 16. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy lényeges, érdemi változások nem történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában. Történtek azonban önmagában nem szignifikáns, de egy irányba mutató ellenzéki belső mozgások. Négy, egy-két százalékos támogatottságú, ún. mikropárt jött létre az elmúlt hónapok során, valós támogatottsággal csak a DK, a Mi Hazánk és Momentum bír. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás.