A többség jogosnak tartja a tanárok követeléseit, de nem veszélyeztetné az érettségi rendjét

A túlnyomó többség hallott a középiskolai tanárok és diákok tiltakozó akcióiról, a népesség háromnegyede nagyjából tisztában van azok céljaival is. A rendkívül magas ismertség a viszonylag erőteljes médiafigyelem mellett, annak is köszönhető, hogy a felnőttek fele valamilyen formában érintett a középiskolai oktatás ügyében, azaz szűkebb családjában vannak olyanok, akik középiskolai tanulók vagy tanárok. A népesség tagjai általában úgy látják, hogy a középiskolai tanár szakmának magas a társadalmi hasznossága, ugyanakkor az elérhető kereset mértéke ezzel egyáltalán nincsen összhangban. A többség úgy látja, a középiskolai oktatás rendkívül nehéz helyzetben van, a tiltakozások teljesen jogosak, ugyanakkor azt is gondolják sokan, hogy a pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel a tanárok és diákok elégedetlenségét. Az elemzés letölthető innen.

 

Az utóbbi hónapokban változó intenzitással, de folyamatosan zajlanak a tanárok és a diákok egyes csoportjainak megmozdulásai, amelyeken a résztvevők az oktatási rendszer helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A demonstrációknak, illetve az azokkal összefüggésbe hozható eseményeknek a médiumok, legalábbis azok egy része, viszonylag nagy figyelmet szentelt. Ennek is köszönhető, hogy a magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége hallott a tanárok és diákok akcióiról: június elejére a felnőttek háromnegyede nagyjából tisztában volt azzal, hogy a tiltakozó tanároknak és diákoknak milyen problémái, követelései vannak, míg további egyötödük csak hallott a megmozdulásokról, a konkrét követelésekkel és célokkal nem volt tisztában.

A megmozdulások szervezői és résztvevői főleg középiskolai tanárok és diákok voltak. Az események magas ismertsége nem csak a viszonylag erőteljes médiafigyelemnek köszönhető, hanem annak is, hogy a társadalom széles rétegei közvetlenül vagy közvetve érintve érezhették magukat az eseményekkel kapcsolatban. A felnőtt népesség tagjainak feléről ugyanis elmondható, hogy szűkebb családtagjai között akad olyanok (akár saját maga, vagy valaki más), akik vagy középiskolában tanítanak, vagy pedig ilyen intézmény tanulói.

 

Az érintettség mellett az oktatási megmozdulások kiemelkedően magas ismertségét az is okozhatja, hogy a felnőtt népesség túlnyomó többsége éles ellentmondást lát a középiskolai tanár szakma társadalmi hasznossága és a pályán elhelyezkedők keresetének mértéke között. A kutatás során a középiskolai tanár szakma mellett további 7 foglalkozás társadalmi presztízsének vizsgálatára is sor került. A mintába kerülteknek a foglalkozásokat először aszerint kellett sorrendbe állítaniuk, hogy azokkal mennyit lehet keresni, ezt követően aszerint, hogy azok mekkora hatalmat, társadalmi befolyásolási képességet biztosítanak az adott foglalkozást űzők számára, végül pedig aszerint, hogy az egyes szakmának mekkora társadalmi hasznossága van.

A hazai felnőttek véleménye szerint e három szempont együttes figyelembevételével, a vizsgált szakmák közül legnagyobb presztízzsel az ügyvéd foglalkozás rendelkezik: a döntő többség szerint ezzel a szakmával lehet a legtöbbet keresni a vizsgáltak közül, ehhez kapcsolható legnagyobb hatalom és társadalmi befolyás is, ugyanakkor a foglalkozás társadalmi hasznosságát alacsonynak érzékelik az emberek. Ezzel szemben a középiskolai tanár (és a tűzoltó) szakma társadalmi hasznosságát értékelik legmagasabbnak a felnőtt népesség tagjai, miközben úgy látják, hogy ezek a szakmák kereset szempontjából csak a rangsor legvégére sorolhatók.

A magyar felnőttek között többségben vannak azok, akik úgy látják, a középiskolai tanárok nehéz helyzetben vannak és teljesen jogosan tiltakoznak. A szűk többség szerint a diákok azért csatlakoznak a tanárok akcióihoz, mert ők maguk is érzékelik, mennyire nehéz helyzetben van az oktatás Magyarországon. A felnőtt népesség tagjainak 54 százaléka szerint a tanárok és diákok összefogása jó példa a szolidaritásra az egész társadalom számára: megmutatja, hogy az embereknek, hogyan kellene összefogni, egymás jogaiért kiállni más ügyekben is. Ugyanakkor a felnőtt népesség tagjainak fele azt is gondolja, hogy a diákok és tanárok elégedetlenségét egyes pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel.

Korábban a tiltakozók egy része azt is felvetette, hogy a tanároknak azzal kellene még hangsúlyosabbá tenniük a követeléseiket, hogy megtagadják a részvételüket a szóbeli érettségik lebonyolításában. Erre végül nem került sor és a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy ilyen akció valószínűleg nem is növelte volna a tiltakozások társadalmi támogatottságát, sőt, nagy valószínűséggel inkább erodálta volna azt. Csak a felnőtt népesség tagjainak szűk egyharmada gondolja azt, hogy az oktatás helyzete annyira elkeserítő, hogy egy ilyen lépés is megengedhető lett volna, további hasonló hányaduk viszont úgy látta, hogy a tanároknak ki kell állniuk a jogaikért, de csak olyan módon, amivel az érettségi rendjét nem veszélyeztetik.

A vizsgálat eredményei arra utalnak tehát, hogy a hazai felnőtt népesség tagjainak nagyjából kétharmada egyetért azzal, hogy a középiskolai tanárok tiltakoznak helyzetük tarthatatlansága miatt, de sokan úgy érzik, ezt úgy kellene tenniük, hogy az oktatás rendjét, a diákok érdekeit a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessék.

 

Az elemzés letölthető innen.

 

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. május 25 – 2023. június 8. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A mindkét vizsgálati hullám során alkalmazott 1800 fős minta hibahatára, abban az esetben, ha egy kérdésre mindenki válaszol, ±1-2 százalék.