Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített közvélemény-kutatása során először vizsgálta az ellenzéki pártok közös listájának és a Fidesz–KDNP listájának támogatottságát különálló kérdéssel. A mérés szerint a biztos szavazó pártot választók 44 százaléka a Fidesz–KDNP listájára, 47 százaléka pedig az ellenzéki pártok közös listájára szavazna. A Fidesz–KDNP a teljes választókorú népességen belül és a biztos szavazó pártot választók körében is stabilan vezet, azonban az ellenzéki pártok együttes támogatottsága (tehát a 6 együttműködő párt támogatottságának mechanikus összeadása) magasabb a kormánypártokénál. A ellenzéki pártok közül a teljes népességben is a DK áll az élen 12 százalékkal. Újdonság azonban, hogy az IDEA Intézet 2021. januári mérése szerint a Jobbik 2020. negyedik negyedévében tapasztalható lassú támogatottság-emelkedése nem állt meg, és 2021. januárjában 8 százalékon áll a teljes népességben, megelőzve a Momentumot (7%).

Az IDEA Intézet 2020. december 11. és december 15. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága augusztus óta, amikor is elérte maximumát, lassan, és hónapról hónapra erodálódik. Nem nagy ugrásokról vagy hirtelen bezuhanásról beszélhetünk, hanem a szavazótábor lassú, de folyamatos kopásáról. A Szájer-ügy kirobbanása után készített második adatfelvétel ugyanis azt mutatja, hogy a Fidesz–KDNP együttes támogatottsága a teljes, választókorú népességben 31 százalék, ami ugyan csak 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a két héttel korábbi mérésnél volt, viszont augusztushoz képest 4 százalékpontos csökkenésről beszélhetünk. Ez már hibahatáron túli változás.

Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvéleménykutatást az ingyenes parkolás lakossági megítéléséről. Az adatfelvétel eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége, 56 százaléka nem ért egyet ezzel a kormányzati intézkedéssel, mert az káoszhoz vezet és rontja az ott élők életminőségét. Bár a pártos elfogultság ezen a téren is megosztja a véleményeket, de az ellenzéki pártok és a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve az azt titkolók álláspontja között jóval kisebb a különbség, mint a kormánypárti szavazók és az összes többi csoport között. A Fidesz–KDNP híveinek relatív többsége, 41 százaléka jó megoldásnak tartja az ingyenes parkolást, de szokatlanul magas, 36 százalék az ellenvéleményt kifejtők aránya. Miután az intézkedés leginkább a városokban élőket érinti, az elemzés ezt a dimenziót is vizsgálta. A fővárosi népesség több mint kétharmada elégedetlen az intézkedéssel, 67 százalékuk ugyanis szintén azzal az állítással ért egyet, hogy „az ingyenesség káoszt eredményezett, ami rontja a helyi lakók életminőséghez fűződő alapvető jogait.”

Az orosz megoldásra csak a kormánypártiak nyitottak Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvéleménykutatása szerint a koronavírus elleni oltásokkal szemben relatíve nagy a bizalmatlanság (35 százalék), és az is látható, hogy eltér a megítélése a különböző országok fejlesztésében létrejött vakcináknak. Míg az ellenzéki szavazók bizalma nagyobb a német oltóanyaggal szemben (31 százalék), addig a kormánypárti szavazók nagyobb arányban tudják elfogadni az oroszt is (20 százalék). Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a teljes népesség kb. egynegyede választaná a német fejlesztést, és csak 7 százaléka az oroszt, illetve a britet. Bár a magyar kormány sokszor ellentmondó és nem kielégítő tájékoztatást ad a koronavírus-járványról és a vakcináról, a megkérdezettek tudatos megoldásokat részesítenek előnyben. Ez látszik a társadalmi együttműködés és a szolidaritás vonatkozásában: a kormánypárti és ellenzéki szavazók többsége is az egészségügyi és a szociális dolgozóknak biztosítaná elsőként a lehetőséget a védőoltásra.

Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása épp az ún. Szájer-ügy kirobbanásának időszakában készült, így első kézből lehetett vizsgálni, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb politikai botrányának volt-e már valamilyen közvetlen, rapid következménye a politikai preferenciákra. Hangsúlyozni kell, hogy a botrány kirobbanását követő utókövetési és lecsengési időszak legalább ilyen fontos az ügy szempontjából, így nem állítjuk, hogy a Szájer-ügynek és keretezésének az adatfelvételi időszakot követően ne lehetne erősebb hatása majd. Az adatok szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején, a botrány (még) nem rengette meg a Fidesz-szavazókat, hiszen az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága nem változott, 32 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében elhanyagolható módon 48-ról 47 százalékra csökkent. Az a mostani adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a botránynak ne lehetne közép-, illetve hosszú távon elbizonytalanító hatása.

Az IDEA Intézet 2020. október 31 – november 5. között készített közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent valamelyest. Az ellenzéki oldalon érdemi pártpreferencia-átrendeződés nem történt, ugyanakkor a Jobbik a 2020-as év legmagasabb támogatottságát (7 százalék) tudhatja magáénak a teljes népességen belül. Az ellenzéki szövetség az ősz folyamán több közleményében is jelezte, hogy szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. 2020. október végén a kormánypártok és az együttműködni kívánó ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, P) versenyében fordulat történt, immár az ellenzéki pártok össztámogatottsága magasabb, ha a teljes választókorú népességet vizsgáljuk (32 százalék szemben 34 százalékkal).

Kevés olyan közpolitikai terület van, melyet a magyar választópolgárok ne a pártpreferenciájuk szemüvegén keresztül ítélnének meg. Megszokhattuk, hogy az olyan kérdésekre adott válaszok, minthogy „Ön szerint milyen irányba halad az ország” vagy éppen „Elegendő támogatást kap-e az egészségügy a kormánytól a koronavírus-járvány megfékezésére”, két Magyarországot adnak ki. A kormánypárti preferenciával bírók többsége várakozással tekint a jövőbe, legalábbis kis részük gondolja, hogy az ország válságba rohan. Emellett ugyanők azok, akik szerint a kormánynak köszönhetően az egészségügy felkészülten állt a járvány előtt is. Ellenzékiek körében mindez fordítva van, ahogyan is ismert jelenség, hogy az aktuális ellenzékiek mindig elégedetlenebbek a létező magyar demokrácia működésével, mint a kormánypártiak.

Az IDEA Intézet 2020. szeptember 30. és október 4. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az adatfelvétel pillanatában nem kockázat nélküli lenne a Momentum és a Jobbik közös listát elutasító stratégiája. Míg előbbi szavazóinak 71 százaléka közös lista párti, addig csak támogatóinak 31 százaléka menne a párttal, ha az nem kíván azon indulni. A jobbikosok többsége is közös lista párti (60%), és szavazóinak 48 százaléka akkor is egy közös listára szavazna, ha azon a Jobbik nem kíván indulni. Az augusztus végi adatfelvételhez képest szeptember végén és október elején a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 34, a biztos szavazó pártválasztók 50 százalékának támogatását bírja. Az ellenzéki erőviszonyok sem változtak, továbbra is négy párt érné el a parlamenti küszöböt. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy nem tudók aránya a vizsgált időszakban 27 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték.

Az IDEA Intézet 2020. augusztus 27–31. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az ellenzéki pártokat támogatók 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok harmincnyolc százaléka osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben. Az ellenzéki szavazók 68%-a szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64 százaléka is osztja ezt az álláspontot.

Az IDEA Intézet 2020. július 30. és augusztus 3. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében nem változott a megelőző július eleji méréséhez képest. A választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot 2 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (52%). A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet július végi, augusztus eleji felvétele immár az ötödik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020. februárjához képest 6 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett, azaz a kormánypárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből.