Az IDEA Intézet 2020. augusztus 27–31. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az ellenzéki pártokat támogatók 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok harmincnyolc százaléka osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben. Az ellenzéki szavazók 68%-a szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64 százaléka is osztja ezt az álláspontot.

Az IDEA Intézet 2020. július 30. és augusztus 3. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében nem változott a megelőző július eleji méréséhez képest. A választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot 2 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (52%). A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet július végi, augusztus eleji felvétele immár az ötödik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020. februárjához képest 6 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett, azaz a kormánypárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből.

2020. július végén az ellenzéki szavazók közel háromnegyede (72%) a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatja. Különösen magas a közös indulás támogatottsága az MSZP és a DK támogatóinál, de a Momentum Mozgalom szavazóinak kétharmada is ezt az indulási módot támogatja. Jelenleg a Jobbikra voksolók még nem elkötelezettek teljesen a kérdést illetően, de egy másik kérdés azt jelzi, hogy ők is szükségesnek tartják a teljeskörű ellenzéki összefogást a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében.

Az IDEA Intézet 2020. június 27. és június 30. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 2 százalékponttal növekedett a megelőző, május végi méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és meg is neveznek egy pártot, 1 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (50%). A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet június végi felvétele immár a negyedik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020 februárjához képest 4 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett. Megállapítható, hogy a kormányzópárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből. Fontos, hogy 2020. június végén, a 2018–2022-es ciklus majd közepén – amikor általában a legalacsonyabb szokott lenni a kormányzópárt támogatottsága – milyen jellemzőkkel bír a „tipikus” Fidesz-szavazó. Az IDEA Intézet elemzése a Fidesz táborának ideológiai, szociodemográfiai jellemzőit is vizsgálta.

Az IDEA Intézet 2020. május 27. és május 31. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 1 százalékponttal növekedett a megelőző, április 20–26. közötti méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 32 százalékon áll. Ugyanakkor azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot, megállt a Fidesz több mérés óta tartó növekedése, sőt jelentéktelen, 1 százalékos csökkenést mért a vizsgálat. A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA május végi felvétele immár a harmadik volt. Előző hónapban tett megállapításunk, miszerint a Fidesz–KDNP támogatottsága rendkívül stabil és nagyon magas, ugyanakkor felülről korlátosnak tűnik, újabb mérési eredményekkel került igazolásra. A 2020. májusi adatsor talán legnagyobb változása az áprilisi méréshez képest, az ismeretlen preferenciájúak jelentős, 5 százalékpontos csökkenése.

Az IDEA Intézet 2020. április 20. és április 26. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazó pártot választók körében is 1–1 százalékponttal növekedett a megelőző, március 17–20. közötti méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 31, a biztos szavazó pártot választóknál pedig 50 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot, február óta 3 százalékpontot emelkedett a kormányzópárt támogatottsága, ami statisztikailag nem szignifikáns, de tendenciózus változás. A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet április végi felvétele immár a második volt. Míg Európa több országában, így Ausztriában, Németországban vagy éppen Lengyelországban a kormányzó erők támogatottsága jelentősebben emelkedett, nálunk ez a folyamat nem következett be. A Fidesz–KDNP támogatottsága rendkívül stabil és nagyon magas, ugyanakkor felülről korlátosnak tűnik.

Az IDEA Intézet 2020. április 20–26. közötti közvélemény-kutatása vizsgálta a koronavírus-járvány mérséklésére hozott kormányzati intézkedések fogadtatátást. Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50%) védik meg a magyar munkavállalókat. Kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően. Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, mely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok a 2021-es évtől kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak. Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel sziklaszilárdan és teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás most ilyen ügy. A Fidesz–KDNP szavazóinak 41 százaléka szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.

Az IDEA Intézet 2020. március 17. és március 20. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében a februárival megegyező (30 százalék). A biztos szavazó pártot választók körében pedig némi emelkedés regisztrálható (+2%). A kormányzópárt támogatottsága ebben a rétegben 49 százalék. Ez utóbbi emelkedésből messzemenő következtetést nem lehet levonni a koronavírus-járvány kezelésére vonatkozó kormányzati válságkezelés megítélését illetően. Az ellenzéki pártok támogatottságában érdemi elmozdulás nem történt, az MSZP minimálisan erősödött a biztos szavazók körében, a Momentum minimálisan csökkent, a DK-ra pedig továbbra a biztos szavazó pártválasztók 16 százaléka szavazna egy most vasárnapi választás alkalmával. Az IDEA Intézet 2020. március közepi adatfelvétele ebben az évben először vizsgálta 20 magyar ellenzéki politikus ismertségét és rokonszenv-indexét. Az adatok szerint a legnépszerűbb ellenzéki politikus Karácsony Gergely főpolgármester. Igaz ez a megállapítás a teljes népességre, az ellenzéki szavazókra és az ismeretlen preferenciájúakra egyaránt. Karácsonyt a független Hadházy Ákos, a momentumos Donáth Anna és Szabó Tímea (P) követi. Az ellenzéki szavazók egyébként sokkal kedvezőbben ítélik meg az ellenzéki pártok politikusait. Esetenként 20 átlagpontot is meghaladja az eltérés az ellenzékiek és az egész népesség véleménye között.

Az IDEA Intézet 2020. március 17–20. közötti adatfelvétele vizsgálta a magyar egészségügy, valamint a kormányzati tájékoztatás társadalmi megítélését a koronavírus-járvány tükrében. A vizsgálat megerősítette a „két Magyarország” narratívát, vagyis a pártos polarizáció mindenre kiterjedő jelenségét. A Fidesz–KDNP-szavazói ugyanis – szemben az összes választói csoporttal – felkészültnek látják az egészségügyet a koronavírus-járvány kezelésére, úgy gondolják, hogy az egészségügy elég kormányzati támogatást kap, továbbá a kormányzati tájékoztatási politikát is megfelelőnek találják.

Március közepén a koronavírus következményeként erősen romló gazdasági közhangulat olvasható az IDEA Intézet közvélemény-kutatásából. Igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság egészére éppúgy, mint a saját háztartással kapcsolatos várakozásokra. A pártpolitikai polarizáció azonban még ezekben a kérdésekben is nyomon követhető. Az ellenzéki szavazók, valamint a pártpreferenciájukban bizonytalanok és válaszukat titkolók jövővel kapcsolatos várakozásai sokkal negatívabbak, mint a Fidesz–KDNP-szavazóié. Beszédes adat, hogy az aktív keresők egynegyede 2020. március közepén tart attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus következményeként.