Az IDEA Intézet 2023. április 28 – május 19. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a felnőtt népesség fele rendszeresen (29%) vagy ritkán (23%) szokott magyar foci közvetítéseket nézni a tévében. További egytizedükkel ez előfordult már, de nem jellemző (11%). A magyar férfiválogatott mérkőzései iránt a legnagyobb az érdeklődés: ezeket a meccseket kétszer annyian szokták rendszeresen megnézni (30%), mint a magyar bajnoki mérkőzéseket (16%).

Az IDEA Intézet 2023. május 25. és június 10. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy a nyár első hónapja eseménytelenül, a pártpreferenciák mozgása nélkül zajlott. Ahogy egy hónapja, így most sem regisztrálható egy százalékpontnál nagyobb támogatottság-változás. A teljes, választókorú népesség kategóriájában a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%), a második a Demokratikus Koalíció (13%). A harmadik helyen a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom található egyaránt 6-6 százalékkal. Ugyanilyen sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 20 százalékos DK és a 8-8 százalékos Momentum és Mi Hazánk követ.

Az IDEA Intézet 2023. április 27–május 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy teljesen befagyott a pártok támogatottsága. A legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%) a teljes, választókorú népesség kategóriájában, a második a Demokratikus Koalíció (12%), a harmadik pedig a Mi Hazánk Mozgalom (6%). Hasonló sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 19 százalékos DK és a 9 százalékos Mi Hazánk követi.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos vélemények változása a magyar társadalomban (2022. július – 2023. április) – Az IDEA Intézet 2022. júliusában és 2023. áprilisában készített, országosan reprezentatív, egymással megegyező módszertanú adatfelvételeinek eredményei szerint háromnegyed év alatt jelentősen csökkent (40 százalékról 29 százalékra) az orosz–ukrán háború megélhetésre és energiaköltségekre gyakorolt hatása miatt aggódók aránya. Ezzel párhuzamosan az orosz nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is jelentősen, két és félszeresére emelkedett. A magyar felnőtt népesség relatív többsége Oroszországot hibáztatja (40%) a háború kitöréséért, de nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik a „nyugati felet”, az EU-t, Ukrajnát, a NATO-t, vagy az USA-t hibáztatják (31%).

Az IDEA Intézet 2023. március 25. és április 13. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy beállt a pártok támogatottsága. A teljes, választókorú népesség körében mért preferenciák összesen és együttesen egy százalékpontot változtak. Hasonlóan hibahatáron belüli elmozdulást mutatnak az adatok a biztos szavazó pártot választók vonatkozásában is. Összességében a preferenciák változatlansága és stabilitása azt mutatja, hogy a kormányzópárt „túlélte” az előzetesen kockázatosnak vélelmezett telet, megállt a támogatottságvesztése, mindkét választói csoportban 1–1 százalékponttal emelkedett választottsága.

Az IDEA Intézet 2023. március közepén készített kutatása szerint az USA megítélésével kapcsolatban jelenleg erősen megosztott a magyar társadalom, és a véleményeket jelentős mértékben meghatározza a pártszimpátia. A kormánypártok és a Mi Hazánk szavazói rosszabb, az ellenzéki szavazók (DK, Jobbik-Konzervatívok, LMP- Magyaroszág Zöld Pártja, MSZP, Momentum, Párbeszéd – A zöldek pártja támogatói) pedig pozitívabb véleménnyel vannak az Amerikai Egyesült Államokról. Sokan bizonytalanok a kérdésben, de egyértelműen többen vannak a magyar társadalomban azok, akik negatív attitűdöket táplálnak az USA politikai szerepvállalásával kapcsolatban, mint akiknek kedvező a véleményük.

Az IDEA Intézet 2023. február 25. és március 16. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy lényeges, érdemi változások nem történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában. Történtek azonban önmagában nem szignifikáns, de egy irányba mutató ellenzéki belső mozgások. Négy, egy-két százalékos támogatottságú, ún. mikropárt jött létre az elmúlt hónapok során, valós támogatottsággal csak a DK, a Mi Hazánk és Momentum bír. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás.

„A” Mi Hazánk szavazó inkább halálbüntetéspárti, főleg oltás nélküli, kifezetten nehezen él, középkorú és kisebb településeken élő. A Mi Hazánk Mozgalom a 2022. évi országgyűlési választás relatív győztese. Ahogyan a 2018-as kampányban, úgy azóta is az elemzők figyelme leginkább a Fidesz és az ellenzéki szövetség viszonyaira fókuszált, és a Toroczkai László vezette párt offline és online építkezésére kevesebb figyelem irányul. A párt szavazótáborának mélyebb vizsgálata ezeddig nem képezte mélyebb elemzés tárgyát.

Kik hallgatják, kik szeretik Zámbó Jimmyt, és hogyan változtatott a nézők a "Királyról" alkotott képén az élete ihlette sorozat. Zámbó Jimmy még ma, 22 évvel halála után is a köztudatban van: kik a legnyitottabbak és kik a legelutasítóbbak művészete iránt? Melyik pártra szavaznak és milyen anyagi körülmények között élnek, hogyan látják a Király elismertségét?

Az IDEA Intézet 2023. január 30. és február 15. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy egy rövid stagnálást követően újra csökkent a kormánypárt támogatottsága a teljes, választókorú népesség körében (29%). Ez egy fontos lélektani határpont, ugyanis az IDEA Intézet által készített kutatások során 2019. január óta egyetlen hónapban sem mért 30 százalék alatti támogatottságot a Fidesz esetében. A kormánypárttól elpártolók azonban továbbra sem az ellenzéki pártok szavazóbázisát gyarapítják, hanem az ismeretlen preferenciájúak egyre bővülő táborát erősítik. A Fidesz számára ezért a változás kevés politikai kockázatot hordoz.