A Fidesz-KDNP szavazói tisztában vannak a rossz gazdasági mutatókkal, de nem a kormányt hibáztatják

Az utóbbi hónapok válságfolyamatai, illetve a hétköznapok során is egyre inkább érzékelhető negatív hatások ellentétben állhatnak azzal, hogy Fidesz-KDNP támogatottsága egy éve szinte változatlan, és stabilan magas. Így például az uniós átlaghoz viszonyítva kiemelkedő hazai infláció kapcsán gyakran szóba kerül, vajon ennek a mutatónak az ismerete mennyiben befolyásolja, befolyásolja-e egyáltalán a kormánypártok megítélését? Ezzel kapcsolatban az is kérdés, hogy az infláció és a hozzá hasonló makrogazdasági adatok mennyire ismertek a szavazók előtt és ezek az ismeretek milyen összefüggéseket mutatnak a népesség alapvető szocio-demográfiai jellemzőivel? A kutatás letölthető innen.

 

Elmondható-e például az, hogy a kormánypárti szavazók „kitartását” az motiválja, hogy a valóságtól sokkal kedvezőbbnek gondolják Magyarország gazdasági állapotát? Vagy inkább arról van szó, hogy ellenzéki pártok szimpatizánsai eltúlozzák, a valóságnál sokkal rosszabbnak gondolják azokat?

Az IDEA Intézet 2023. júliusi felmérésében azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a hazai felnőtt népesség tagjai olyan alapvető makrogazdasági paraméterek hivatalos értékeivel, mint amilyen az általános infláció mértéke, a munkanélküliségi ráta, illetve a nettó átlagfizetés összege.

Az inflációval (és a hasonló gazdasági mutatókkal) kapcsolatos lakossági percepciót vizsgáló közvélemény-kutatások rendszeres tapasztalata, hogy az érzékelést alapvetően meghatározzák az egyéni életkörülmények- és szociális jellegű élmények. Ez a kapcsolat az IDEA Intézet adataiban is tetten érhető. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a hazai felnőtt népesség politikai preferenciái időnként, akár az egyéni életkörülményekből fakadó tapasztalatokat és elképzeléseket is képesek felülírni. Az is fontos, hogy a felnőtt népesség többségének van valamilyen elképzelése az inflációs, munkanélküliségi és átlagbérrel kapcsolatos adatokról, és ezekről nem valamilyen idealizált kép él a társadalomban, sőt, a lakossági percepciók még a valóságosnál is valamivel kedvezőtlenebbek.

Az infláció és a munkanélküliség mértékére vonatkozóan a felnőttek háromnegyede képes valamilyen becslést adni, az átlagbérről kétharmaduknak van számszerű elképzelése. Mindhárom mutatóra érvényes, hogy az emberek még a hivatalos adatoknál is rosszabbnak gondolják őket: az inflációt átlagosan 35 százalékkal becsülték felül júliusban, míg a munkanélküliségi rátát nagyjából háromszor nagyobbnak, a nettó átlagbér mértékét pedig 25 százalékkal kisebbnek gondolták a valóságos szintnél.

E makrogazdasági paraméterekre vonatkozó becslések pontosságát Magyarországon is alapvetően meghatározzák a mindennapi tapasztalatok: ha valaki nehezebben él, sokkal rosszabbnak gondolja az ország makrogazdasági mutatóit is. Jelen esetben az infláció és a munkanélküliség mértékét annál magasabbnak, illetve a nettó átlagkereset összegét annál alacsonyabbnak gondolták az emberek, minél rosszabbnak ítélték meg saját életkörülményeiket.

 

A szubjektív helyzetből fakadó tapasztalatokat, ha nem is az esetek többségében, de időnként képesek felülírni a politikai preferenciákból fakadó következtetések. Az infláció mértékének becslését a jövedelmi helyzethez közelítő erővel határozza meg a pártpreferencia, a munkanélküliség és az átlagkereset mértékére vonatkozó becslések alakulásában is, ugyan egyértelműen kisebb, de jól érzékelhető szerepe van.

A kormánypártok szavazói jellemzően a valósághoz nagyon közel becsülték az infláció és a munkanélküliség mértékét, az átlagbér szintjét nagyjából 16 százalékkal tippelték magasabbnak. Ezzel szemben az ellenzéki pártok támogatói (DK-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Jobbik) az infláció és a munkanélküliség mértékét is sokkal magasabbnak gondolták a valóságosnál, az átlagbért szintjét pedig 10 százalékkal becsülték alacsonyabbnak a hivatalos adatnál. 

Az eredmények azt mutatják, hogy 2023 júliusában a kormánypárti szavazók Fidesz-KDNP melletti kitartását semmiképpen motiválhatta az a vélt gondolat, hogy nincsenek tisztában az ország helyzetével kapcsolatos gazdasági mutatókkal, hiszen az infláció és a munkanélküliség mértékét is pontosabban meg tudták becsülni, és az átlagbér összegére vonatkozó becsléseik sem voltak sokkal kedvezőbbek a valóságnál.

Sokkal pontatlanabb becsléseket adtak az ellenzéki pártok szimpatizánsai: mindhárom vizsgált makrogazdasági mutató értékét a hivatalosnál rosszabbnak tippelték. Ennek oka elsősorban abban van, hogy a két nagy politikai oldal híveinek összetétele alapvetően különbözik az anyagi helyzet szubjektív megítélése szempontjából: a Fidesz- KDNP szavazóinak háromnegyede 2023 júliusában úgy érezte, jól ki tud jönni a jövedelméből, miközben az ellenzéki szavazóknak csak egyharmadáról mondható el ugyanez.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ebben az esetben az anyagi helyzet szubjektív értékeléséről van szó és a kormánypárti szavazók, hogy ne kerüljenek önmagukkal ellentmondásba, eleve hajlamosabbak lehetnek rosszabb körülményeket is valamivel kedvezőbben értékelni. Igaz, ellentétes irányú, hasonló jellegű disszonancia feloldására a jobb anyagi helyzetben lévő, ellenzéki szavazók is „kényszerülhetnek”.

Elsősorban tehát arról van szó, hogy a pártok különböző szociális helyzetben lévő szavazókat érnek el: az ellenzéki szavazók saját, rosszabb életkörülményeik alapján gondolják rosszabbnak az ország makrogazdasági teljesítményére vonatkozó adatokat is. Ugyanakkor a politikai preferenciák hatása, ha jelentősen kisebb mértékben is, de jól érzékelhető az azonos életkörülmények között élők között is. Főleg a legrosszabb anyagi helyzetben lévő, ellenzéki szavazók hajlamosak politikai nézeteik alapján „árnyalni” az inflációs, munkanélküliségi, valamint az átlagbérrel kapcsolatos elképzeléseiket és az áltagmutatókat a valóságosnál is lényegesen rosszabbnak becsülni.

A kormánypártok szavazóinak kitartását elsősorban az indokolja, hogy az ország gazdasági problémáiért, így például a magas inflációért nem az Orbán-kormányt teszik felelőssé, sokkal inkább külső okokkal magyarázzák a negatívumokat. Nagyon is tisztában vannak a magyarországi infláció kimagasló mértékével, de kétharmaduk az EU szankciós politikáját, egynegyedük az orosz-ukrán háború kitörését okolja ezért. A kormánypártok támogatottsága nagy valószínűséggel többek között ezért is maradhatott stabil az utóbbi időszakban, annak ellenére is, hogy 2023 júliusára már a hazai felnőtt népesség fele mindenekelőtt az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikáját tette felelőssé a nehéz gazdasági körülményekért, így az infláció emelkedéséért is.

A kutatás letölthető innen.

 

 

Adatfelvételi információ

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. június 28 – 2023. július 18 között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az alkalmazott 1800 fős minta hibahatára, abban az esetben, ha egy kérdésre mindenki válaszol, ±2-3 százalék.