A Szájer-botrány a kirobbanásának idején (még) nem befolyásolta a pártpreferenciákat

Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása épp az ún. Szájer-ügy kirobbanásának időszakában készült, így első kézből lehetett vizsgálni, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb politikai botrányának volt-e már valamilyen közvetlen, rapid következménye a politikai preferenciákra. Hangsúlyozni kell, hogy a botrány kirobbanását követő utókövetési és lecsengési időszak legalább ilyen fontos az ügy szempontjából, így nem állítjuk, hogy a Szájer-ügynek és keretezésének az adatfelvételi időszakot követően ne lehetne erősebb hatása majd.

Az adatok szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején, a botrány (még) nem rengette meg a Fidesz-szavazókat, hiszen az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága nem változott, 32 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében elhanyagolható módon 48-ról 47 százalékra csökkent. Az a mostani adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a botránynak ne lehetne közép-, illetve hosszú távon elbizonytalanító hatása.

Pártpreferenciák

Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között végzett reprezentatív felmérése alapján a Fidesz–KDNP választottsága a teljes felnőtt népesség körében az előző havival megegyező módon 32 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a november 30-án kirobbant Szájer-botrány közvetlenül és rapid módon nem hatott a kormánypárti szavazók választói magatartására. A kormányzópártok támogatottságában a biztos szavazó pártot választók körében 1 százalékpontnyi, azaz statisztikai értelemben elhanyagolható változás történt. A Fidesz biztos szavazó pártot választók körében mért támogatottsága (47%) egyébként mostanra csökkent a koronavírusjárványt megelőző időszak (2020. februári) szintjére. Ez azt jelenti, hogy a teljes népességhez képest egy hónappal később következett be a változás. A mérés pillanatában az ügy még frissnek tekinthető, a következményeket elsősorban közép- és hosszú távon érdemes vizsgálni.

A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb botrányának pillanatában az ellenzéki térfélen sem volt pártpreferencia-átrendeződés, vagy jelentős támogatottsági változás. A legtámogatottabb párt továbbra is a Demokratikus Koalíció. A választókorú népességen belül támogatottsága 11%, míg a biztos szavazó pártot választóknál 17 százalék.

 

A Momentum Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottsága a teljes népességen belül – az előző havival megegyező módon – 7–7 százalék. A biztos szavazó pártot választóknál a Momentum választottsága nem változott, míg a Jobbiké 1 százalékponttal növekedett (10, illetve 9 százalék).

December elején, önállóan egyetlen párt jutna még be a parlamentbe, az MSZP, amelynek támogatottsága szinte az egész 2020-as évben változatlan, 5 százalék a teljes választókorú népességen belül. Ebben a hónapban a biztos szavazó pártot választók körében támogatottsága 1 százalékponttal növekedett (7%).

2020 december elején a parlamenti pártok közül az LMP és a Párbeszéd egyaránt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes választókorú népességet vizsgálva, ami megegyezik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottságával. Egy most esedékes parlamenti választáson biztosan résztvevő, pártot választói körben az LMP 3, míg a Párbeszéd 2 százalékon áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya 30 százalék.

Kormánypártok – ellenzéki pártok versenye

Az utóbbi hetekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ellenzéki szövetség szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. Legutóbb az LMP mondta ki, hogy nemcsak az egyéni képviselők terén kíván együttműködni a többi ellenzéki párttal, de támogatja a közös lista állítását is. 2020. december elején a szövetségben induló ellenzéki pártok össztámogatottsága – amennyiben azokat mechanikusan összeadjuk – 2 százalékponttal magasabb, mint a kormánypártoké (34 vs. 32%). A hónap egyetlen újdonsága, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a P együttes támogatottsága immár a biztos szavazó pártot választók körében is magasabb, mint a Fidesz–KDNP-é (48 vs 47%).

Arra azonban ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az össztámogatottságokból a kormányváltás esélyére visszavonhatatlan és minden tekintetben megalapozott következtetéseket levonni nem lehet.

Ezért is érdemes megvizsgálni, hogy olyan pártok szavazói, amelyek december elején hivatalosan nem sorakoztak fel a közös ellenzéki lista mögött (Jobbik), vagy – vélhetően – ezt nem is kívánják megtenni (MKKP), hogyan viselkednek egy közös lista versus saját lista esetén. Másfél évvel a választások előtt ez egy erősen hipotetikus kérdés, hiszen a választók nem feltétlenül érzik döntésük súlyát.

Az IDEA Intézet 2020. december eleji mérése szerint, ha a Jobbik önálló listát indítana a közös ellenzéki listával szemben, akkor a szavazóinak relatív többsége, 49 százaléka mindenképpen a közös listára szavazna. 42 százalékuk viszont a saját, külön listát támogatná. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt szavazóinak döntő többsége, 61 százaléka önálló lista-párti, míg a közös ellenzéki listát egynegyedük támogatja.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. november 30 – december 4. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.