A (fő)városi népesség nagyon nem ért egyet az ingyenes parkolással 2020. november–december
2020. november 3-án éjféltől újra bevezették Magyarországon a rendkívüli jogrendet, és visszatért az ingyenes parkolás is. Részben pont azért, hogy csökkentse a túlzsúfoltságot a közösségi közlekedésben.
Az intézkedés még a tavaszi hasonló rendelkezésnél is nagyobb vihart kavart a nagyvárosokban. A nyilvánosságban sorra jelentek meg az olyan tudósítások, melyekben félórákat köröző autósok dühöngenek elsősorban a megyei jogú városok, illetve a főváros belső kerületeiben, vagy arról adnak hírt, hogy a zöldfelületeken éppúgy állnak az autók, mint a járdán, vagy bármely tiltott területen.
Az IDEA Intézet december elején vizsgálta ennek a konkrét intézkedésnek a lakossági fogadtatását. A teljes felnőtt népesség abszolút többsége, 56 százaléka úgy véli, hogy a parkolás ingyenessé tétele káoszt eredményezett, ami rontja a helyi lakók életminőségét. Mindössze a kérdezettek 16 százaléka ért egyet azzal, hogy a járvány idején ez a legbiztonságosabb közlekedési forma, további 12 százalék pedig akkor is fenntartaná az intézkedést, ha ez forgalom fokozott növekedéséhez vezet.
A pártos elfogultság kormány versus minden más választói réteg alapon osztja meg a véleményeket. A Fidesz–KDNP szavazóin kívül ugyanis, az összes ellenzéki párt, valamint a pártpreferenciájukban bizonytalanok és azt titkolók körében is többségi vélemény, hogy az intézkedés „többet árt, mint használ”. Ezzel szemben kormánypártiak 41 százaléka szerint hiába kritizálják az ingyenes parkolást, a jelenlegi járvány helyzetben ez a legbiztonságosabb közlekedési forma, további 12 százalékuk pedig minden körülmények között fenntartaná az intézkedést. Érdemes azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a Fidesz–KDNP híveinek ilyen helyzetekben szokatlanul magas, 36 százaléka ellenvéleményen van, és nem ért egyet a kormányzati intézkedéssel.
Miután az intézkedés leginkább a városokban élőket érinti, érdemes ezt a dimenziót megvizsgálni. Az IDEA Intézet adatfelvételének eredményei szerint a fővárosi népesség több mint kétharmada elégedetlen az intézkedéssel, 67 százalékuk ugyanis azzal az állítással ért egyet, hogy „az ingyenesség káoszt eredményezett, ami rontja a helyi lakók életminőséghez fűződő alapvető jogait.” Ezzel szemben a fővárosiak 25 százaléka ért egyet valamilyen módon a döntéssel: 13 százalékuk szerint ez a legbiztonságosabb közlekedési mód járvány idején, 12 százalékuk pedig mindenképpen fenntartaná a döntést, még akkor is, ha az a forgalom növekedését eredményezi.
Az is figyelemre méltó, hogy a bizonytalanok aránya 8 százalék, azaz az ingyenes parkolással kapcsolatosan markánsan kialakult véleménye van a Budapestieknek.
A fővároson kívüli városokban élők válaszai szinte leképezik a mintabeli megoszlást, ugyanis 58 százalékuk nem ért egyet az intézkedéssel, 26 százalékuk pedig – valamilyen formában – inkább igen.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. november 30 – december 4. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.
