Heinrich Böll Stiftung – IDEA Intézet – Első választó kutatás – Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából két hullámban, 2022 február és március elején közösségi média alapú kérdőív segítségével vizsgálta az első választók preferenciáit. Erről a választói rétegről általában kevés ismeretünk van, mert az ifjúsági vizsgálatokban a 17–22 éves korosztály meglehetősen kis mintanagysággal szerepel. Az IDEA Intézet kutatása ebben az értelemben teljesen unikális, mert célzottan ezt a speciális ifjúsági rétegeket szólította meg kérdőívével. Ha csak az első választókon múlna, a jelenlegi kormány súlyos vereséget szenvedne, ugyanakkor az ellenzék nagy arányú, kétharmados mandátumtöbbséget jelentő győzelemhez jutna. Az első választók ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Mi Hazánk Mozgalmat is bevinnék a parlamentbe.

Az IDEA Intézet 2022. március 2. és március 11. között készített reprezentatív adatfelvétele azt mutatja, hogy az orosz agresszió nyomán kitört háború idején mindkét nagy politikai tömb elkönyvelhetett némi támogatottság-növekedést. A teljes népesség vonatkozásában a Fidesz−KDNP listája 2, míg az ellenzéké 3 százalékponttal emelkedett, így a két versengő politikai erő között újra nyílttá vált a küzdelem. A változás úgy következett be, hogy az ismeretlen listapreferenciájúak és a kisebb pártok támogatottsága is csökkent. A választáson legaktívabbnak számító biztos szavazó pártot választók rétegében ugyanakkor nem a fenti folyamatok látszódnak. A Fidesz–KDNP és az ellenzék szavazóinak elszántsága között ugyanis lényeges különbség van, így ebben a szavazói rétegben tovább nőtt, és hibahatáron túli mértékre emelkedett a kormányzópárt előnye.

Az IDEA Intézet 2022. január 31. és február 9. között készített reprezentatív adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz–KDNP-lista növekedése a teljes népességen belül megállt, a biztos szavazóknál jelentéktelen mértékben, 1 százalékkal emelkedett. A teljes népességben a Fidesz támogatottsága 1, az ellenzék támogatottsága – a bizonytalanok arányának ugyanilyen arányú növekedése mellett – 3 százalékponttal csökkent, míg utóbbi támogatottsága a biztos szavazó pártot választók körében nem változott. Ennek eredménye, hogy a kampány kezdetekor a kormányzópárt egyelőre minden vizsgált választói csoportban vezet az ellenzék előtt. A teljes népesség vonatkozásában a Fidesz−KDNP listája 4, míg a biztos szavazó pártot választók körében 5 százalékpontos az előnye. Hangsúlyozni kell, hogy a párt- és listapreferenciákból következtetéseket még a szokásosnál is csak kisebb mértékben lehet levonni.

Az IDEA Intézet 2022. január 4. és január 14. között készített reprezentatív adatfelvétele megerősíti, hogy a Fidesz hónapról hónapra, igaz nem látványosan, de szisztematikusan erősíti támogatottságát. Ennek eredménye, hogy a kampány kezdetekor a kormányzópárt minden vizsgált választói csoportban előnyre, de nem behozhatatlan előnyre tett szert az egységesen induló ellenzék előtt. A teljes népesség vonatkozásában a Fidesz-KDNP listája 2, míg a biztos szavazó pártot választók körében 4 százalékponttal vezet az egységes ellenzéki listával szemben.

Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a magyar társadalom nincs egyértelműen elutasító állásponton a kötelező oltás „intézményével” kapcsolatban. Az intézet a kutatása során tekintettel volt arra, hogy a kötelező oltás kérdése nem egy „igen-nem” komplexitású téma, számos egyéni és közösségi együttműködésre vonatkozó szempont, erkölcsi felfogás, illetve szabadságjogokról való gondolkodás „ütköző terepe”. Éppen ezért a kutatás a válaszlehetőségek során is reálisabb, illetve a szabadságjogokra vonatkozó plurális nézeteknek nagyobb érvényesülési lehetőségeivel élt.

Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között készített adatfelvétele azt jelzi, hogy az év utolsó időszaka nem változtatta meg drasztikusan a választói preferenciákat. Az előválasztás utáni időszakban az egységes ellenzék kissé elcsendesedett, így érdemben nem javultak a pozíciói. Fideszes áttörésről azonban nem beszélhetünk. A teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös és a Fidesz−KDNP listája azonos támogatottsággal rendelkezik, míg a biztos szavazó pártot választók körében a kormányzópárt listája 1 százalékos többlettel rendelkezik.

Az IDEA Intézet 2021. október 26. és november 5. között készített adatfelvétele azt jelzi, hogy elmúlt az előválasztás közvetlen, napirend- és így közvéleményformáló hatása. A listák versenyében ismét a korábbi állapotok érvényesülnek. A teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös listája vezet, igaz csak egy százalékponttal, míg a választáson biztosan résztvevő pártot választóknál újra a Fidesz–KDNP nagyon elszánt választóinak előnyét mérte a kutatás.

Az IDEA Intézet 2021. szeptember 30. és október 9. között, tehát az előválasztás második fordulóját megelőzően készített reprezentatív közvélemény-kutatása az ellenzék és a Fidesz közötti nyílt és kiegyenlített versenyt mérte. A teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös listája vezet, igaz csak 1 százalékponttal, míg a választáson biztosan résztvevő pártot választók esetében újra kiegyenlítetté vált a két tömb támogatottsága. Ez úgy következett be, hogy ebben a rétegben a Fidesz–KDNP két hónap után veszített támogatottságából, az ellenzék pedig hajszálnyival emelkedett.

A Márki-Zay jelenség mögötti szociológiai tényezők az előválasztás I. fordulója és az empirikus adatok alapján Az IDEA Intézet 2021. szeptember 30. és október 9. között készített közvélemény-kutatást az előválasztás első fordulójával kapcsolatban. A kutatás indításakor már tudott volt, hogy a második fordulóba Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut. Az előállt konstelláció, tehát, hogy Karácsony Gergely visszalép Márki-Zay Péter javára, azonban csak a vizsgálat utolsó napjaira lett világos, úgyhogy ezt a helyzetet a kutatás nem tudta külön tesztelni. Jelen elemzés kizárólag azt vizsgálja, hogy kik szavaztak az első fordulóban Márki-Zay Péterre. Hangsúlyozni kell: az alábbi vizsgálódás azok körében történt, akik önbevallásos alapon azt mondták, hogy az első fordulón részt vettek, és Márki-Zay Péterre szavaztak. Miután a teljes minta szűk részéről beszélünk, ezért inkább a tendenciákat és nem a konkrét százalékos értékeket érdemes vizsgálni. A második fordulóban 219 991 első fordulóban nem szavazó jelent meg, akik minden bizonnyal további új tudásokat adnak hozzá egy-egy jelölt tábora kapcsán végzett kutatásokhoz.

Az IDEA Intézet 2021. augusztus 31. és szeptember 7. között készített közvélemény-kutatása alapján a nyár végén beinduló politikai szezon mozgósította a szavazókat, így bár hibahatáron belül, de mindkét politikai tömb támogatottsága emelkedett. Ennek eredményeként a két nagy politikai tábor között rendkívül éles a verseny. Míg a teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös listája vezet, addig a választáson biztosan résztvevő pártot választóknál, immár negyedéve, a Fidesz–KDNP. Az elmúlt hónap vesztese a Momentum Mozgalom, ami a 2021-es év eddigi legrosszabb eredményeit produkálta.