A KSH adatai szerint 2010 és 2022 között kicsivel több, mint 290 ezer magyarországi felnőtt állampolgár döntött a kivándorlás mellett. A Magyarországról elköltözők száma 2010 és 2015 között folyamatosan növekedett, 2015-ben majdnem elérte az évi 33 ezer főt. Ezután 2020-ig folyamatosan csökkent a kivándorlók száma, majd legutóbbi években újra lassú emelkedésnek indult. 2021-ben több, mint 21 ezren, 2022-ben pedig már több mint 26 ezren döntöttek a külföldre költözés mellett.

A kormány néhány hónapja bejelentette, megváltoztat olyan kiemelten kezelt, szociális jellegű intézkedéseket, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), a Babaváró Hitel, valamint az egyes termékekre vonatkozó ársapkák. Az IDEA Intézet 2023 nyarának közepén végzett felmérésében vizsgálta az ezen intézkedésekkel kapcsolatos lakossági véleményeket. A Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel és a Babaváró Hitellel kapcsolatos kutatási tapasztalatok ismertetése után, ezúttal az ársapka intézkedések lakossági megítélésével kapcsolatos véleményeket mutatjuk be.

Az IDEA Intézet 2023. július 28. és augusztus 9. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredményei szerint a legutóbbi vizsgálati időszakhoz képest az idei évben először csökkent némileg a kormánypártok népszerűsége. A szokottnál nagyobb elmozdulás ellenére az ellenzéki pártok egyike sem tudta növelni a támogatottságát, így kérdéses, hogy a kormánypártok támogatottságának csökkenése mennyire mutatkozik majd tartósnak.

A közelmúltban a kormány bejelentette, hogy megváltoztat olyan, eddig a kormányzati kommunikáció által kiemelten kezelt szociális jellegű intézkedéseket, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), a Babaváró hitel, valamint az egyes termékekre vonatkozó ársapkák. Az IDEA Intézet 2023 júliusában végzett felmérésében ezen intézkedésekkel kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. A kutatás tapasztalatait három részben ismertetjük: a Családi Otthonteremtési Kedvezmény után, ezúttal a Babaváró hitellel kapcsolatos kutatási tapasztalatokat mutatjuk be.

A közelmúltban a kormány bejelentette, hogy megváltoztat olyan, eddig a kormányzati kommunikáció által kiemelten kezelt szociális jellegű intézkedéseket, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), a Babaváró Hitel, valamint az egyes termékekre vonatkozó ársapkák. Az IDEA Intézet 2023 júliusában végzett felmérésében ezen intézkedésekkel kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. A tapasztalatokat három részben ismertetjük, először a Családi Otthonteremtési Kedvezmény változásaival kapcsolatos lakossági véleményeket mutatjuk be.

Az utóbbi hónapok válságfolyamatai, illetve a hétköznapok során is egyre inkább érzékelhető negatív hatások ellentétben állhatnak azzal, hogy Fidesz-KDNP támogatottsága egy éve szinte változatlan, és stabilan magas. Így például az uniós átlaghoz viszonyítva kiemelkedő hazai infláció kapcsán gyakran szóba kerül, vajon ennek a mutatónak az ismerete mennyiben befolyásolja, befolyásolja-e egyáltalán a kormánypártok megítélését? Ezzel kapcsolatban az is kérdés, hogy az infláció és a hozzá hasonló makrogazdasági adatok mennyire ismertek a szavazók előtt és ezek az ismeretek milyen összefüggéseket mutatnak a népesség alapvető szocio-demográfiai jellemzőivel?

Az IDEA Intézet 2023. június 28. és július 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy a nyár közepén továbbra is a pártpreferenciák érdemi változás nélkülisége a jellemző. Ahogy egy hónapja, így most sem regisztrálható egy százalékpontnál nagyobb támogatottság-változás. A teljes, választókorú népesség kategóriájában a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%), a második a Demokratikus Koalíció (12%). Őket követi a Mi Hazánk Mozgalom (6%) és a Momentum Mozgalom (5%). Szinte ugyanilyen sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 20 százalékos DK, majd 8-8 százalékos Momentum és Mi Hazánk követ.

A túlnyomó többség hallott a középiskolai tanárok és diákok tiltakozó akcióiról, a népesség háromnegyede nagyjából tisztában van azok céljaival is. A rendkívül magas ismertség a viszonylag erőteljes médiafigyelem mellett, annak is köszönhető, hogy a felnőttek fele valamilyen formában érintett a középiskolai oktatás ügyében, azaz szűkebb családjában vannak olyanok, akik középiskolai tanulók vagy tanárok. A népesség tagjai általában úgy látják, hogy a középiskolai tanár szakmának magas a társadalmi hasznossága, ugyanakkor az elérhető kereset mértéke ezzel egyáltalán nincsen összhangban. A többség úgy látja, a középiskolai oktatás rendkívül nehéz helyzetben van, a tiltakozások teljesen jogosak, ugyanakkor azt is gondolják sokan, hogy a pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel a tanárok és diákok elégedetlenségét.

Az IDEA Intézet 2023. április 28 – május 19. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a felnőtt népesség fele rendszeresen (29%) vagy ritkán (23%) szokott magyar foci közvetítéseket nézni a tévében. További egytizedükkel ez előfordult már, de nem jellemző (11%). A magyar férfiválogatott mérkőzései iránt a legnagyobb az érdeklődés: ezeket a meccseket kétszer annyian szokták rendszeresen megnézni (30%), mint a magyar bajnoki mérkőzéseket (16%).

Az IDEA Intézet 2023. május 25. és június 10. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy a nyár első hónapja eseménytelenül, a pártpreferenciák mozgása nélkül zajlott. Ahogy egy hónapja, így most sem regisztrálható egy százalékpontnál nagyobb támogatottság-változás. A teljes, választókorú népesség kategóriájában a legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%), a második a Demokratikus Koalíció (13%). A harmadik helyen a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom található egyaránt 6-6 százalékkal. Ugyanilyen sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 20 százalékos DK és a 8-8 százalékos Momentum és Mi Hazánk követ.