Hírek-Aktuális
Stabil az ellenzéki egyesített lista előnye – 2021. február
Az IDEA Intézet 2021. február 22. és február 25. között készített közvélemény-kutatása során immár megszokott módon, különálló kérdéssel vizsgálta az ellenzéki pártok közös listájának és a Fidesz–KDNP listájának támogatottságát. A mérés szerint a hat ellenzéki párt egyesített listája 3 százalékponttal több szavazatot kapna, mint a kormánypártoké. 2021 februárjában a kormánypárt 36, az ellenzék pedig 39 százalékot kapna. Az egyes ellenzéki pártok egymás közötti belső erőviszonyai csak enyhén módosultak. Úgy tűnik, hogy a Jobbik erősödése a tavaly évközepi mélypont óta tartósnak mutatkozik.
további részletek
Az Orbán-kormány válságkezelésének lakossági értékelése: stabil kettes – 2021. február
Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített reprezentatív közvélemény-kutatást az Orbán-kormány koronavírus-járvány két hulláma alatti járvány- és válságkezelő intézkedéseinek társadalmi megítéléséről. Az adatfelvétel eredményei szerint a véleményeket a pártos polarizáció rendezi mintázatokba. Míg a fideszesek alapvetően jóra értékelik a kormány intézkedéseit, addig az ellenzékiek rendkívül, még a szokásosnál is elégedetlenebbek azokkal. Mindent egybe vetve a magyar társadalom stabil kettesre (2,4 átlagpont), a kormánypártiak jóra (4,1 pont), az ismeretlen preferenciájúak pedig kettes alára (1,8 pont) osztályozzák a kormányzati teljesítményt. Egy választói csoport, mégpedig az ellenzékiek, megbuktatják az Orbán-kormányt a válságkezelés terén tett intézkedéseit értékelve (1,4 átlagpont).
további részletek
A kormánypárti szavazók körében sem elég erős az oltáshoz szükséges regisztráció elfogadottsága
Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogy a választók regisztráltak-e már a vakcinainfo.gov.hu oldalon, tervezik-e ezt megtenni, és mit gondolnak a regisztráció utáni adatbiztonságról. A Fidesz–KDNP támogatóinak 41 százaléka már regisztrálta magát, további 24%-a tervezi, hogy hamarosan regisztrál. Az ellenzéki szavazók sokkal inkább elutasítók a regisztrációval szemben: eddig csak 20 százalékuk tette ezt meg a kormányzati oldalon, 17 százalékuk pedig tervezi a regisztrációt. A kormánypárti szavazók körében még a 10 százalékot se éri azok aránya, akik féltenék az adataikat a regisztrációkor. Ezzel szemben az ellenzéki pártok szavazóinak 38 százaléka tart, 26 százaléka pedig különösen tart az adatszolgáltatás következményeitől.
további részletek
Az ellenzék egyesített listájának van esélye a győzelemre - 2021. január
Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített közvélemény-kutatása során először vizsgálta az ellenzéki pártok közös listájának és a Fidesz–KDNP listájának támogatottságát különálló kérdéssel. A mérés szerint a biztos szavazó pártot választók 44 százaléka a Fidesz–KDNP listájára, 47 százaléka pedig az ellenzéki pártok közös listájára szavazna. A Fidesz–KDNP a teljes választókorú népességen belül és a biztos szavazó pártot választók körében is stabilan vezet, azonban az ellenzéki pártok együttes támogatottsága (tehát a 6 együttműködő párt támogatottságának mechanikus összeadása) magasabb a kormánypártokénál. A ellenzéki pártok közül a teljes népességben is a DK áll az élen 12 százalékkal. Újdonság azonban, hogy az IDEA Intézet 2021. januári mérése szerint a Jobbik 2020. negyedik negyedévében tapasztalható lassú támogatottság-emelkedése nem állt meg, és 2021. januárjában 8 százalékon áll a teljes népességben, megelőzve a Momentumot (7%).
további részletek
Lassan, de morzsolódik a Fidesz-tábor
Az IDEA Intézet 2020. december 11. és december 15. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága augusztus óta, amikor is elérte maximumát, lassan, és hónapról hónapra erodálódik. Nem nagy ugrásokról vagy hirtelen bezuhanásról beszélhetünk, hanem a szavazótábor lassú, de folyamatos kopásáról. A Szájer-ügy kirobbanása után készített második adatfelvétel ugyanis azt mutatja, hogy a Fidesz–KDNP együttes támogatottsága a teljes, választókorú népességben 31 százalék, ami ugyan csak 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a két héttel korábbi mérésnél volt, viszont augusztushoz képest 4 százalékpontos csökkenésről beszélhetünk. Ez már hibahatáron túli változás.
további részletek
A (fő)városi népesség nagyon nem ért egyet az ingyenes parkolással 2020. november–december
Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvéleménykutatást az ingyenes parkolás lakossági megítéléséről. Az adatfelvétel eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége, 56 százaléka nem ért egyet ezzel a kormányzati intézkedéssel, mert az káoszhoz vezet és rontja az ott élők életminőségét. Bár a pártos elfogultság ezen a téren is megosztja a véleményeket, de az ellenzéki pártok és a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve az azt titkolók álláspontja között jóval kisebb a különbség, mint a kormánypárti szavazók és az összes többi csoport között. A Fidesz–KDNP híveinek relatív többsége, 41 százaléka jó megoldásnak tartja az ingyenes parkolást, de szokatlanul magas, 36 százalék az ellenvéleményt kifejtők aránya. Miután az intézkedés leginkább a városokban élőket érinti, az elemzés ezt a dimenziót is vizsgálta. A fővárosi népesség több mint kétharmada elégedetlen az intézkedéssel, 67 százalékuk ugyanis szintén azzal az állítással ért egyet, hogy „az ingyenesség káoszt eredményezett, ami rontja a helyi lakók életminőséghez fűződő alapvető jogait.”
további részletek
A magyarok több mint harmada nem oltatná be magát a koronavírus elleni vakcinával
Az orosz megoldásra csak a kormánypártiak nyitottak Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvéleménykutatása szerint a koronavírus elleni oltásokkal szemben relatíve nagy a bizalmatlanság (35 százalék), és az is látható, hogy eltér a megítélése a különböző országok fejlesztésében létrejött vakcináknak. Míg az ellenzéki szavazók bizalma nagyobb a német oltóanyaggal szemben (31 százalék), addig a kormánypárti szavazók nagyobb arányban tudják elfogadni az oroszt is (20 százalék). Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a teljes népesség kb. egynegyede választaná a német fejlesztést, és csak 7 százaléka az oroszt, illetve a britet. Bár a magyar kormány sokszor ellentmondó és nem kielégítő tájékoztatást ad a koronavírus-járványról és a vakcináról, a megkérdezettek tudatos megoldásokat részesítenek előnyben. Ez látszik a társadalmi együttműködés és a szolidaritás vonatkozásában: a kormánypárti és ellenzéki szavazók többsége is az egészségügyi és a szociális dolgozóknak biztosítaná elsőként a lehetőséget a védőoltásra.
további részletek
A Szájer-botrány a kirobbanásának idején (még) nem befolyásolta a pártpreferenciákat
Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása épp az ún. Szájer-ügy kirobbanásának időszakában készült, így első kézből lehetett vizsgálni, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb politikai botrányának volt-e már valamilyen közvetlen, rapid következménye a politikai preferenciákra. Hangsúlyozni kell, hogy a botrány kirobbanását követő utókövetési és lecsengési időszak legalább ilyen fontos az ügy szempontjából, így nem állítjuk, hogy a Szájer-ügynek és keretezésének az adatfelvételi időszakot követően ne lehetne erősebb hatása majd. Az adatok szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején, a botrány (még) nem rengette meg a Fidesz-szavazókat, hiszen az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága nem változott, 32 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében elhanyagolható módon 48-ról 47 százalékra csökkent. Az a mostani adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a botránynak ne lehetne közép-, illetve hosszú távon elbizonytalanító hatása.
további részletek
Az ellenzék össztámogatottsága magasabb, mint a kormánypártoké
Az IDEA Intézet 2020. október 31 – november 5. között készített közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent valamelyest. Az ellenzéki oldalon érdemi pártpreferencia-átrendeződés nem történt, ugyanakkor a Jobbik a 2020-as év legmagasabb támogatottságát (7 százalék) tudhatja magáénak a teljes népességen belül. Az ellenzéki szövetség az ősz folyamán több közleményében is jelezte, hogy szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. 2020. október végén a kormánypártok és az együttműködni kívánó ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, P) versenyében fordulat történt, immár az ellenzéki pártok össztámogatottsága magasabb, ha a teljes választókorú népességet vizsgáljuk (32 százalék szemben 34 százalékkal).
további részletek
Ha magyar foci, akkor orbánisták és karácsonyisták pár dologban azért egyetértenek
Kevés olyan közpolitikai terület van, melyet a magyar választópolgárok ne a pártpreferenciájuk szemüvegén keresztül ítélnének meg. Megszokhattuk, hogy az olyan kérdésekre adott válaszok, minthogy „Ön szerint milyen irányba halad az ország” vagy éppen „Elegendő támogatást kap-e az egészségügy a kormánytól a koronavírus-járvány megfékezésére”, két Magyarországot adnak ki. A kormánypárti preferenciával bírók többsége várakozással tekint a jövőbe, legalábbis kis részük gondolja, hogy az ország válságba rohan. Emellett ugyanők azok, akik szerint a kormánynak köszönhetően az egészségügy felkészülten állt a járvány előtt is. Ellenzékiek körében mindez fordítva van, ahogyan is ismert jelenség, hogy az aktuális ellenzékiek mindig elégedetlenebbek a létező magyar demokrácia működésével, mint a kormánypártiak.
további részletek
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6