Az IDEA Intézet 2019. november végén a magyar ellenzéki politikusok ismertségét és szimpátia-indexét vizsgálta. Az adatok szerint a legnépszerűbb ellenzéki politikus Karácsony Gergely budapesti főpolgármester. Igaz ez a megállapítás a teljes népességre, az ellenzéki szavazókra és az ismeretlen preferenciájúakra egyaránt. Karácsonyt a független Hadházy Ákos követi, míg a harmadik pozíción Dobrev Klára, a DK politikusa helyezkedik el. Az ellenzéki oldal legkevésbé szimpatikus politikusa Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.

Az önkormányzati választások sem rendezték át az ellenzéki pártok közötti erősorrendet, a DK bír egyelőre a legnagyobb táborral – Az IDEA Intézet 2019. október 29 – október 31. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében minimálisan növekedett (33 százalék). A Jobbik, az MSZP és a Momentum közül az utóbbi tudta hibahatáron belül erősíteni a táborát: a teljes népesség 7 százaléka a Jobbikot, 5 százaléka pedig az MSZP-t és 6 százaléka a Momentumot támogatta október végén. A Demokratikus Koalíció a teljes népesség körében 9, a biztos szavazó pártválasztók körében 14 százalékon áll.

– 2,5 milliós táborral indult csatába a Fidesz Az IDEA Intézet 2019. szeptember 20 – szeptember 24. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében nem változott érdemben (31 százalék). A Jobbik, a Momentum és az MSZP támogatottsága is a korábbihoz hasonló arányokat mutat: a teljes népesség 7 százaléka a Jobbikot, 5–5 százaléka pedig az MSZP-t illetve a Momentumot támogatta ősz elején. A Demokratikus Koalíció a teljes népesség körében 9, a biztos szavazó pártválasztók körében 16 százalékon áll.

Baloldali-liberális „megbarátkozás” az esélyes jobbikosokkal – Az IDEA Intézet 2019. július 23. – július 26. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján nem beszélhetünk átütő ellenzéki pártellenességről az önkormányzati választások szövetségesi forgatókönyvei kapcsán. Szemben az általános politika- és pártkritikával a megkérdezettek többsége szerint leginkább a jelölt személyétől függ az, hogy valakinek egy vagy több ellenzéki párt logójával a neve mellett, vagy egy (független) civil szervezet logója alatt van-e nagyobb esélye a győzelemre. Az ellenzéki pártok szavazóinak többsége úgy véli, hogy a „civil- versus pártlogó” kérdése kapcsán más stratégiát kell alkalmazni Budapesten és a nagyvárosokban, illetve a kistelepüléseken. Összességében többen vannak azok, akik szerint, ha egy vagy több párt logója alatt indulnak a jelöltek, úgy nagyobb esélyük van, mintha egy (független) civil szervezet logója alatt szerepelnek.

Az IDEA Intézet 2019. július 23 – július 26. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében a június elejei eredményekhez képest jelentéktelen mértékben csökkent (31 százalék). A Jobbik és az MSZP támogatottsága viszont változatlan: a Jobbikot a teljes népesség 7, az MSZP-t 5 százaléka támogatta július végén. A június elejei adatfelvételhez képest a Demokratikus Koalíció úgy a teljes népesség körében (10 százalék), mint pedig a biztos szavazó pártválasztók körében (18 százalék) bővítette táborát. A Momentum támogatottsága ezzel szemben a teljes népesség körében változatlan (5 százalék).

megkophat a rezsicsökkentés ereje - akár trendváltás is jelezhet, hogy egyre többen fizetnének többet, kisebb ökológiai lábnyomukért

Az IDEA Intézet 2018. június 8–9. után június 17–18. között is végzett közvélemény-kutatást azon budapestiek körében, akik az adatfelvétel idején biztosra ígérték részvételüket a főpolgármesteri előválasztáson. Az első méréshez hasonlón az eredmények hangsúlyozottan azon politikailag aktívak preferenciáit tükrözik, akik 2019. június 17–18. között biztosan jelezték részvételüket az előválasztáson. A felmérés tehát a legutóbbi jelölti viták előtt készült még.

Az IDEA Intézet 2019. június 5-június 9. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében a május elejei eredményekhez képest érdemben változatlan (32%). A Jobbik és az MSZP szavazótábora viszont szűkült a teljes népesség (Jobbik: 7%; MSZP: 5%) és a biztos szavazó pártválasztók (Jobbik: 9%; MSZP: 8%) körében egyaránt. A Demokratikus Koalíció és a Momentum úgy a teljes népesség körében, mint pedig a biztos szavazó pártválasztók körében bővítette táborát. Június elején a teljes felnőtt népességben a DK-támogatóinak aránya 8 százalék, a Momentumé 5%. A biztos szavazó pártválasztók 15 százaléka a DK, 9 százaléka a Momentum listájára szavazna. Az ellenzéki átrendeződésnek az esélye megvan, ugyanakkor csak több hónap után lehet arról megbízható következtetésekkel élni.

Az IDEA Intézet kiadványában a közvéleményt leginkább foglalkoztató, tipikus – szavazás közbeni, illetve a szavazókörben vagy épp a szavazatszámláláskor előforduló – csalásokat mutatja be. Az intézet kisokosával arra törekszik, hogy segítséget nyújtson az esetleges csalások kivédéséhez és leleplezéséhez. Hangsúlyozzuk, hogy összeállításunkban azokra a tipikus csalásokra térünk ki, amelyek már a szavazás megkezdését megelőzően megszülethetnek, és egészen a szavazatszámlálás befejezéséig fennállhatnak.

Az IDEA Intézet 2019. május 2. – május 6. között végzett havi rendszeres pártpreferencia-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 32, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 50 százalék (+2 százalékpont). A Jobbik szavazótábora a teljes népesség körében változatlan, biztos szavazó pártválasztók körében (-1 százalékpont). Az MSZP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága hónapok óta változatlan. Az LMP szavazótábora a teljes népesség körében szintén változatlan, a biztos szavazó pártválasztók körében viszont 1 százalékponttal emelkedett. Ugyanakkor csökkent a Momentum Mozgalom támogatottsága március végéhez képest a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében egyaránt.