Hírek-Aktuális
A Szájer-botrány a kirobbanásának idején (még) nem befolyásolta a pártpreferenciákat
Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása épp az ún. Szájer-ügy kirobbanásának időszakában készült, így első kézből lehetett vizsgálni, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb politikai botrányának volt-e már valamilyen közvetlen, rapid következménye a politikai preferenciákra. Hangsúlyozni kell, hogy a botrány kirobbanását követő utókövetési és lecsengési időszak legalább ilyen fontos az ügy szempontjából, így nem állítjuk, hogy a Szájer-ügynek és keretezésének az adatfelvételi időszakot követően ne lehetne erősebb hatása majd. Az adatok szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején, a botrány (még) nem rengette meg a Fidesz-szavazókat, hiszen az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága nem változott, 32 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében elhanyagolható módon 48-ról 47 százalékra csökkent. Az a mostani adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a botránynak ne lehetne közép-, illetve hosszú távon elbizonytalanító hatása.
további részletek
Az ellenzék össztámogatottsága magasabb, mint a kormánypártoké
Az IDEA Intézet 2020. október 31 – november 5. között készített közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent valamelyest. Az ellenzéki oldalon érdemi pártpreferencia-átrendeződés nem történt, ugyanakkor a Jobbik a 2020-as év legmagasabb támogatottságát (7 százalék) tudhatja magáénak a teljes népességen belül. Az ellenzéki szövetség az ősz folyamán több közleményében is jelezte, hogy szoros együttműködésben kíván indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. 2020. október végén a kormánypártok és az együttműködni kívánó ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, P) versenyében fordulat történt, immár az ellenzéki pártok össztámogatottsága magasabb, ha a teljes választókorú népességet vizsgáljuk (32 százalék szemben 34 százalékkal).
további részletek
Ha magyar foci, akkor orbánisták és karácsonyisták pár dologban azért egyetértenek
Kevés olyan közpolitikai terület van, melyet a magyar választópolgárok ne a pártpreferenciájuk szemüvegén keresztül ítélnének meg. Megszokhattuk, hogy az olyan kérdésekre adott válaszok, minthogy „Ön szerint milyen irányba halad az ország” vagy éppen „Elegendő támogatást kap-e az egészségügy a kormánytól a koronavírus-járvány megfékezésére”, két Magyarországot adnak ki. A kormánypárti preferenciával bírók többsége várakozással tekint a jövőbe, legalábbis kis részük gondolja, hogy az ország válságba rohan. Emellett ugyanők azok, akik szerint a kormánynak köszönhetően az egészségügy felkészülten állt a járvány előtt is. Ellenzékiek körében mindez fordítva van, ahogyan is ismert jelenség, hogy az aktuális ellenzékiek mindig elégedetlenebbek a létező magyar demokrácia működésével, mint a kormánypártiak.
további részletek
A Momentum és a Jobbik szavazóinak az elköteleződését kockáztatná, ha elutasítaná a közös listát
Az IDEA Intézet 2020. szeptember 30. és október 4. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az adatfelvétel pillanatában nem kockázat nélküli lenne a Momentum és a Jobbik közös listát elutasító stratégiája. Míg előbbi szavazóinak 71 százaléka közös lista párti, addig csak támogatóinak 31 százaléka menne a párttal, ha az nem kíván azon indulni. A jobbikosok többsége is közös lista párti (60%), és szavazóinak 48 százaléka akkor is egy közös listára szavazna, ha azon a Jobbik nem kíván indulni. Az augusztus végi adatfelvételhez képest szeptember végén és október elején a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 34, a biztos szavazó pártválasztók 50 százalékának támogatását bírja. Az ellenzéki erőviszonyok sem változtak, továbbra is négy párt érné el a parlamenti küszöböt. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy nem tudók aránya a vizsgált időszakban 27 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték.
további részletek
A Momentum- és Jobbik-szavazók többsége szerint is a külön lista csökkenti a kormányváltás esélyét
Az IDEA Intézet 2020. augusztus 27–31. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az ellenzéki pártokat támogatók 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok harmincnyolc százaléka osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben. Az ellenzéki szavazók 68%-a szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64 százaléka is osztja ezt az álláspontot.
további részletek
Vihar előtti csend? – Koronavírus-járvány első hulláma után is befagyott pártpreferenciák
Az IDEA Intézet 2020. július 30. és augusztus 3. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében nem változott a megelőző július eleji méréséhez képest. A választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot 2 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (52%). A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet július végi, augusztus eleji felvétele immár az ötödik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020. februárjához képest 6 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett, azaz a kormánypárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből.
további részletek
Ellenzéki szavazó kívánsága: közös lista – közös jelöltek
2020. július végén az ellenzéki szavazók közel háromnegyede (72%) a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatja. Különösen magas a közös indulás támogatottsága az MSZP és a DK támogatóinál, de a Momentum Mozgalom szavazóinak kétharmada is ezt az indulási módot támogatja. Jelenleg a Jobbikra voksolók még nem elkötelezettek teljesen a kérdést illetően, de egy másik kérdés azt jelzi, hogy ők is szükségesnek tartják a teljeskörű ellenzéki összefogást a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében.
további részletek
Milyen a „tipikus” Fidesz-támogató?
Az IDEA Intézet 2020. június 27. és június 30. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 2 százalékponttal növekedett a megelőző, május végi méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és meg is neveznek egy pártot, 1 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (50%). A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet június végi felvétele immár a negyedik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020 februárjához képest 4 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett. Megállapítható, hogy a kormányzópárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből. Fontos, hogy 2020. június végén, a 2018–2022-es ciklus majd közepén – amikor általában a legalacsonyabb szokott lenni a kormányzópárt támogatottsága – milyen jellemzőkkel bír a „tipikus” Fidesz-szavazó. Az IDEA Intézet elemzése a Fidesz táborának ideológiai, szociodemográfiai jellemzőit is vizsgálta.
további részletek
Óvatosan aktivizálódó szavazók
Az IDEA Intézet 2020. május 27. és május 31. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 1 százalékponttal növekedett a megelőző, április 20–26. közötti méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 32 százalékon áll. Ugyanakkor azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot, megállt a Fidesz több mérés óta tartó növekedése, sőt jelentéktelen, 1 százalékos csökkenést mért a vizsgálat. A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA május végi felvétele immár a harmadik volt. Előző hónapban tett megállapításunk, miszerint a Fidesz–KDNP támogatottsága rendkívül stabil és nagyon magas, ugyanakkor felülről korlátosnak tűnik, újabb mérési eredményekkel került igazolásra. A 2020. májusi adatsor talán legnagyobb változása az áprilisi méréshez képest, az ismeretlen preferenciájúak jelentős, 5 százalékpontos csökkenése.
további részletek
Nem tört előre a Fidesz a koronavírus-járványkezeléssel
Az IDEA Intézet 2020. április 20. és április 26. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazó pártot választók körében is 1–1 százalékponttal növekedett a megelőző, március 17–20. közötti méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 31, a biztos szavazó pártot választóknál pedig 50 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és megneveznek egy pártot, február óta 3 százalékpontot emelkedett a kormányzópárt támogatottsága, ami statisztikailag nem szignifikáns, de tendenciózus változás. A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet április végi felvétele immár a második volt. Míg Európa több országában, így Ausztriában, Németországban vagy éppen Lengyelországban a kormányzó erők támogatottsága jelentősebben emelkedett, nálunk ez a folyamat nem következett be. A Fidesz–KDNP támogatottsága rendkívül stabil és nagyon magas, ugyanakkor felülről korlátosnak tűnik.
további részletek
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9