Az IDEA Intézet 2020. március 17–20. közötti adatfelvétele vizsgálta a magyar egészségügy, valamint a kormányzati tájékoztatás társadalmi megítélését a koronavírus-járvány tükrében. A vizsgálat megerősítette a „két Magyarország” narratívát, vagyis a pártos polarizáció mindenre kiterjedő jelenségét. A Fidesz–KDNP-szavazói ugyanis – szemben az összes választói csoporttal – felkészültnek látják az egészségügyet a koronavírus-járvány kezelésére, úgy gondolják, hogy az egészségügy elég kormányzati támogatást kap, továbbá a kormányzati tájékoztatási politikát is megfelelőnek találják.

Az IDEA Intézet 2020. március 17–20. között 2000 fős reprezentatív kutatásában többek között az egészségügy helyzete és a koronavírus kontextusában is kíváncsi volt a megkérdezettek véleményére. A kutatás sok más között azt a kérdést tette fel, hogy a magyar egészségügy mennyire van felkészülve egy jelentős koronavírus (COVID-19) járványra? Továbbá, hogy a magyarok szerint a magyar egészségügy elég támogatást kap-e a kormánytól a COVID-19 koronavírus járvány megfékezésére?

Az összes megkérdezett átlagosan rossznak értékeli azt, ahogy a magyar egészségügy a COVID járványra fel van készülve (0: se nem rossz, se nem jó, -100: mindenki rossznak, +100: mindenki jónak ítéli). [Az adatfelvétel során a fenti kérdésre a válaszadóknak egy 1–7-ig terjedő skálán kellett értékelniük a helyzetet, mely pontszámoknak -100 és +100 közti intervallumra transzformált átlagát közöljük.] A hazai választói magatartás ismeretéből nem meglepő módon következik, hogy a kormánypártok szavazói összességében inkább felkészültnek ítélik meg az egészségügyet a járványkezelésre. Mivel az egészségügy helyzete és fejlesztése egyértelműen kormányzati kompetencia kérdése, így értelemszerűen az egyébként is elkötelezett Fidesz–KDNP-szavazók az egészségügy felkészültségét inkább megfelelőnek tartják. Ahogyan az összes megkérdezett, úgy az ellenzéki szavazók is felkészületlennek ítélik az egészségügyet, és a pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok is hasonló véleményen vannak.

Március 17–20. között az összes megkérdezett 58%-a százaléka van azon a véleményen, hogy a magyar egészségügy egyáltalán nem kap elégséges támogatást a koronavírus-járvány megfékezésére, ezzel szemben 18 százalék úgy ítéli meg, hogy elégséges a kapott támogatás. A pártpolitikai polarizáció itt is érvényesül, azaz a Fidesz–KDNP-szavazók vélemény-magányossága. Utóbbiak majdnem többsége (49%) szerint az egészségügy elégséges kormányzati támogatást kap. A bizonytalanok 67%-a szerint viszont támogatáshiányban szenved az egészségügyi rendszer a koronavírus kezeléséhez.

Az utóbbi hetekben a kormányzati tájékoztatást számos kritika érte a koronavírus kitettségére vonatkozó információkat és közlésüket illetően. Ennek következtében az IDEA Intézet a tájékoztatással kapcsolatban is megkérdezte a 2000 fő véleményét.

Akár a lakosság, akár a nyilvánosság tájékoztatását nézzük a koronavírussal kapcsolatban, a kormánypárti szavazók egyedül állnak elégedettségükkel [Hasonlóan az első kérdéshez, ebben az esetben is egy 1–7-ig terjedő skálán kellett a kérdezetteknek értékelniük a tájékoztatást, mely pontszámoknak -100 és +100 közti intervallumra transzformált átlagát közöljük]. Mind az összes megkérdezett, mind az egyik leginkább veszélyeztetettebb korosztály, az idősek, elégedetlenek a kapott tájékoztatással vagy annak részletességével.

A koronavírus és a nyomában járó válság Magyarország felől nézve külső sokk eredménye. Az egyes országok teherbíró-képessége és a gazdasági-, továbbá az egyéni várakozásokra vonatkozó vélemények a kormányzati teljesítmény megítélésének kérdései is. Jellemző módon ebben a tekintetben „két Magyarország”-ot mutatnak az eredmények, amelyek visszaköszönnek a koronavírus-járvány kormányzati kezelésének megítélésében is.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. március 17 – március 20. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.