Működik a kormányzati lövedékkommunikáció
Az IDEA Intézet 2022 júliusában és 2023 márciusában-áprilisában készített, országosan reprezentatív, egymással megegyező módszertanú adatfelvételeinek eredményei szerint háromnegyed év alatt jelentősen csökkent (40 százalékról 29 százalékra) az orosz–ukrán háború megélhetésre és energiaköltségekre gyakorolt hatása miatt aggódók aránya. Ezzel párhuzamosan az orosz nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is jelentősen, két és félszeresére emelkedett. A prezentáció letölthető innen.
A magyar felnőtt népesség relatív többsége Oroszországot hibáztatja (40%) a háború kitöréséért, de nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik a „nyugati felet”, az EU-t, Ukrajnát, a NATO-t, vagy az USA-t hibáztatják (31%).
2022. február 24-én hajnalban Oroszország megtámadta a szuverén Ukrajnát. A háborús konfliktus következtében energia- és megélhetési válság kezdett kialakulni Európában. Fél évvel később, 2022. júliusában, a magyar népesség egyharmada bizonytalan volt a felelősség kérdésének megítélésében. A választópolgárok egynegyede a háború kitöréséért Oroszországot okolta, de közel ennyien gondolták azt, hogy a NATO vagy az Amerikai Egyesült Államok okolható a konfliktus eszkalálódásáért.
2023. tavaszára a helyzet megváltozott. Érezhetően csökkent a bizonytalanság, a vélemények sokkal jobban polarizálódtak, és egyúttal átalakultak. A felnőtt népesség körében jelentősen növekedett az Oroszországot hibáztatók aránya, de az Ukrajna felelősségét hangsúlyozók hányada is megduplázódott. Ennek következtében a bizonytalanság jelentősen csökkent.
A háború elhúzódásának, a békekötés elmaradásának felelőssége még inkább megosztja a magyar felnőtt társadalmat: a választópolgárok közel négytizede (37%) Oroszországot, ennél nagyobb hányada viszont a szembenálló, „nyugati” felet, azaz Ukrajnát, az EU-t, a NATO-t vagy az Amerikai Egyesült Államokat okolja (42%) azért, mert az orosz-ukrán háborút nem zárta le békekötés. Az elmúlt hónapokban tehát jelentős mértékben csökkent a bizonytalanság ezen a téren, miközben emelkedett az Oroszországot hibáztatóké, de háromszorosára nőtt az Európai Unió felelősségét hangsúlyozók hányada is.
Mint, ahogyan a legtöbb közéleti kérdéssel kapcsolatban megfigyelhető, a véleményeket jelentős mértékben befolyásolják a pártokkal kapcsolatos preferenciák. Az ellenzéki szavazók (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd támogatói) kilenctizede szerint Oroszországot terheli a felelősség a háború kirobbanásáért, a kormánypárti szavazóknak viszont mindössze egytizede gondolkodik hasonlóan – egyharmaduk szerint a háború kirobbantásának felelőse Ukrajna, egynegyedük szerint pedig az Amerikai Egyesült Államok.
A pártpreferenciájukban bizonytalanok körében – a csoport közéleti-politikai karakteréhez híven – nagyon magas azok aránya, akik nem tudnak véleményt formálni ebben a kérdéskörben sem, ugyanakkor egyharmaduk Oroszország felelősségével ért egyet.
Hasonlóképpen 10-ből átlagosan 9 ellenzéki szavazó Oroszországot teszi felelőssé a béke elmaradásáért (is), miközben a kormánypárti szavazóknak csak 5 százaléka gondolkodik ugyanígy, több, mint egyharmaduk az Európai Uniót, egynegyedük pedig az USA-t, vagy NATO-t okolja azért, mert a háború még mindig tart.
Miközben a kormánypárti szavazók között az elmúlt hónapokban több, mint hatszorosára növekedett a béke elmaradásáért az EU-t okolók számaránya, az ellenzéki szavazók és a pártpreferenciájukban bizonytalanok között az orosz felelősséget érzékelők hányada nőtt meg jelentős mértékben.
A prezentáció letölthető innen.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. július 27 – 2022. augusztus 7., valamint 2023. március 27 – 2023. április 8. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A mindkét vizsgálati hullám során alkalmazott 1800 fős minta hibahatára ±2,3 százalék.
