Négy, egyszázalékos támogatottságú mikropárt az ellenzéki oldalon – 2023. március
Az IDEA Intézet 2023. február 25. és március 16. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy lényeges, érdemi változások nem történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában.
Történtek azonban önmagában nem szignifikáns, de egy irányba mutató ellenzéki belső mozgások. Négy, egy-két százalékos támogatottságú, ún. mikropárt jött létre az elmúlt hónapok során, valós támogatottsággal csak a DK, a Mi Hazánk és Momentum bír. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás.
Megállt a Fidesz támogatottságvesztése
Az IDEA Intézet 2023. március elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága nem változott a teljes, választókorú népesség körében. A domináns pártra 2023. március folyamán a választókorú népesség 29 százaléka szavazna. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál sem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is, immár egy teljes negyedéve 48 százalék. A Fidesz domináns pozícióját egyetlen ellenzéki párt sem veszélyezteti.
Az ismeretlen preferenciájúak aránya ugyanakkor ismét emelkedett 2 százalékponttal, így már 38 százalékon áll. Az IDEA Intézet mérései alapján 2019. január óta a legmagasabb arány. 2022. november–decemberhez képest 6 százalékpontos növekményről beszélhetünk. Ez a társadalom politikától való távolságtartására, politikai elidegenedésre utal.
Az ellenzéki oldalon négy, egy-két százalékpontos mikropárt jött létre
Az ellenzéki oldalon, 2023. februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek. Az IDEA Intézet mérése szerint önállóan indulva három párt jutna be a parlamentbe, sorrendben, a Demokratikus Koalíció (12%), a Mi Hazánk (6%) és a Momentum Mozgalom (5%). Az ellenzéki oldalon jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező többi párt támogatottsága ugyanis azonosan 1–1 százalékpont, így messze állnak a bejutás lehetőségétől. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás. A rendszerváltó MSZP, a 2010 óta parlamenti erő LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Párbeszéd, valamint az időközben nevet váltó Jobbik – Konzervatívok helyzete jelenleg kritikusnak látszik a pártpreferenciák alapján.
Ezt mutatják a biztos szavazó pártot választók körében mért választottsági adatok is, hiszen e négy párt együttesen ér el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7%), viszont az öt párt együtt nem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan. A DK (19%) mögött a Mi Hazánk következik 9 százalékos támogatottsággal.
Ebben a szűk választói szegmensben egyébként már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is eléri a parlamenti bekerülés 5 százalékos szintjét (6%).
Összességében, a pártok támogatottsága érdemben nem változott 2023. február és március között. Az látszik, hogy a magyar társadalom egyre jobban elfáradt az utóbbi időben a folyamatos pártcsatározások következtében, így a pártoktól való távolságtartása hónapról hónapra növekszik. Talán egyetlen szempont érdemel figyelmet, az ellenzéki oldalon a támogatottsági mutatók egyirányú mozgása, az politikai erőviszonyok világos tisztázódása.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. február 25 – 2023. március 16. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
