„A” Mi Hazánk szavazói
A Mi Hazánk Mozgalom a 2022. évi országgyűlési választás relatív győztese. Ahogyan a 2018-as kampányban, úgy azóta is az elemzők figyelme leginkább a Fidesz és az ellenzéki szövetség viszonyaira fókuszált, és a Toroczkai László vezette párt offline és online építkezésére kevesebb figyelem irányul. A párt szavazótáborának mélyebb vizsgálata ezeddig nem képezte mélyebb elemzés tárgyát.
A Mi Hazánk a választási kampányra hangolva sokáig a COVID kapcsán próbált a kommunikációs térben pozíciót fogni, mégpedig az aktuális, a kormányzat felől induló szigorítási vagy oltástematika kapcsán. Ellenezte a kötelező oltást, ahogyan a korlátozások kapcsán is a többi párttól eltérő (köz)politikai álláspontot vett fel.
Korábban is számos feltételezés élt annak kapcsán, hogy kik szavazhattak a Mi Hazánkra, úgymint a korábbi, a 2018-as táborból folyamatosan leszakadó jobbikosok, továbbá a Fidesz-tábor bővülése ellenére és mellett is fennálló egykori Fidesz-szavazók, végül a korábban politikailag inaktívak egy része. Az IDEA Intézet tárgyalt kutatásáig sem a tudományos közösségekben, sem a nyilvánosságban volt hozzáférhető publikáció arra vonatkozólag, hogy honnan érkeztek, milyen motivációk alapján választották szavazói a Mi Hazánkot, hogyan struktúrálódik szavazótábora, illetve milyen domináns attitűd-csoportokról beszélhetünk a radikális párt szimpatizánsainak körében.
Az IDEA Intézet egymást követő hónapokon át ugyanazon kérdések mentén kutatta a Mi Hazánk szavazókat, így nem egy kutatás eredményeiből vont le következtetéseket.
Eredmények
A Mi Hazánk jellemzően a 30-50 évesek pártja. A szavazók túlnyomó többsége vidéki, sokan közülük falvakban élnek, alacsonyabban iskolázottak. A döntő többség aktív foglalkoztatott, de jellemzően veszélyeztetett, vagy kifejezetten nehéz körülmények között él. Legtöbben korábbi Jobbik, vagy Fidesz-KDNP szavazók, erősen halálbüntetés pártiak.
A Mi Hazánk támogatóinak körében a 30-50 évesek dominálnak, 60 évesnél idősebbek viszont az átlagnál sokkal kisebb arányban vannak közöttük. A párt szavazóinak fele vidéki, kisebb városokban él, emellett falvakban több, mint egyharmaduk, a fővárosi támogatók aránya viszont kisebb az országos átlagnál.
Diplomások egy kicsit alul-, az alapfokú végzettségűek némileg felülreprezentáltak a támogatók között, háromnegyedük aktív kereső, az életkori sajátosságokból is következően a pártnak kevés nyugdíjas szimpatizánsa van. A Mi Hazánk támogatói jellemzően nehezebb anyagi körülmények között élnek: a szimpatizánsok kétharmada, saját elmondása szerint vagy még éppen kijön a havi jövedelméből, vagy pedig már hónapról-hónapra komoly anyagi gondokkal küszködik.
A 2018-as parlamenti választáson, amin a Mi Hazánk még nem vett részt, a párt jelenlegi szavazótáborának bő egyharmada még a Jobbikra, bő egyötöde pedig a Fidesz-KDNP-re adta le listás szavazatát. A Mi Hazánk jelenlegi támogatói bázisának csak a fele szavazott a tavaly áprilisi választáson a pártra, negyedük ekkor még a Fidesz-KDNP listáját támogatta, 7 százalékuk szavazott az ellenzéki együttműködésre.
A Mi Hazánk szimpatizánsok másodlagos pártszimpátiája egyértelműen a jobboldali politikai formációkhoz kötődik, kevésbé kedvelik a baloldali, és a további ellenzéki pártokat. A szavazók számára a Nép Pártján Mozgalom a második legszimpatikusabb politikai szervezet, majd a jelenlegi kormánypártok következnek. Az MSZP-t, a DK-t és a Párbeszédet kedvelik a legkevésbé.
A párthoz a legtöbb szimpatizáns számára erőteljes magyar, nemzeti karakter kötődik, a támogatóknak fontosak a haza és a hazaszeretet fogalmak. A szimpatizánsok fele elsősorban azért támogatja a Mi Hazánkat, mert egyetért a párt által képviselt értékekkel és elvekkel, egyharmaduknak az is fontos, hogy a párt sajátos, magyar utat igyekszik követni.
A COVID lezárások idején a Mi Hazánk határozott oltás-, sokszor járványszkeptikus narratívát képviselt, ami jól érzékelhető táborának összetételén: szimpatizánsainak háromnegyede vagy egyáltalán nem oltotta be magát, vagy pedig csak egy védőoltás kapott meg. Miközben a Mi Hazánk bázisának fele tudatosan nem vette fel az oltásokat, egynegyedüket két alkalommal is beoltották.
A Mi Hazánk táborának tagjaira oltással kapcsolatos kétségeknél is jobban jellemző a halálbüntetés bevezetésének támogatása. Összességében a tábor több mint négyötöde bizonyos esetekben egyetértene halálbüntetés alkalmazásával: a szimpatizánsok fele szerint, többféle olyan súlyos bűncselekmény is van, amelyek esetében indokolt lenne a halálbüntetés alkalmazása, további egyharmaduk csak végső esetben, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben, vagy a többszörösen visszaesők esetében alkalmazná csak ezt a büntetési nemet.
A teljes kutatás és részletes eredmények elérhetőek az alábbi linken.
Adatfelvételi információ
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. december – 2023. január során vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat.
