Elit-újratermelés vagy szavazatmaximalizálás?

2022. április 3-án a közös lista és a közös egyéni jelöltek nem hozták meg a várva várt sikert a hatpárti ellenzéki összefogás számára. Az okok keresése során pedig mások mellett az előválasztás eredményességének kérdése is terítékre került. Az IDEA Intézet az előválasztás „hatásosságának” vizsgálatára irányuló jelen elemzésével ez utóbbi értékeléséhez kíván adalékul szolgálni.

Mint ismeretes a 2021. évi előválasztás legfontosabb célja az ellenzéki összefogás közös jelöltjeire adott szavazatszám későbbi maximalizálása volt – a legesélyesebbnek vélt jelölt kiválasztásával. Az IDEA Intézet adatközpontú elemzése ezért nem pusztán azt vizsgálja meg, hogy az előválasztási eljárás elérte-e ezen célját, hanem azt is, hogy milyen körülményektől függően tudta növelni vagy éppen csökkenteni az ellenzéki összefogás közös egyéni jelöltjeinek áprilisi teljesítményét. Mindezek megismeréséhez az elemzés változók széles apparátusát mozgósítja – az előválasztási részvételtől kezdve az egyéni jelöltekre adott szavazatok koncentráltságán át a jelöltek előválasztáson nyújtott teljesítményét befolyásoló olyan tényezőkig, mint a választási előélet és a személyes reputáció.

Az eredmények tükrében az előválasztási procedúra önmagában még nem garantálja a szavazatmaximalizálás szempontjából legjobb jelölt kiválasztását. Ahol nem volt előválasztás, ott az ellenzéki közös jelöltek nem teljesítettek rosszabbul, mint az előválasztáson kiválasztott jelöltek. Az elemzés továbbá arra is rámutat, hogy az országgyűlési választásokon sem az inkumbens jelöltek (már országgyűlési képviselők), sem a korábbi választáson már elindultak közül kikerült jelöltek nem teljesítettek jobban e választási előéletet nélkülöző társaiknál. Azok viszont, akik nagy szavazatkülönbséggel tudtak győzni (domináns jelölt) az előválasztáson, jelentősen jobb eredményt értek el áprilisban azoknál, akik nem tudtak ennyire elsöprő győzelmet aratni. E jelölt megtalálásához ugyanakkor nem feltétlenül indokolt előválasztást tartani, a pártok közötti tárgyalásos megállapodásnál nagy valószínűséggel figyelembe vehető ez az információ.

A vizsgált változók alapján az látható, hogy az előválasztás körülményei és az ellenzéki összefogás közös egyéni jelöltjeinek teljesítménye közötti kapcsolat nem közvetlen, hanem áttételes. Az előválasztás után még számos tényező (kampány intenzitása, közös jelölt reputációja a bizonytalanok körében stb.) befolyásolhatja az országgyűlési választásokon mutatott teljesítményt. Az adatokból pusztán arra lehet következtetni, hogy az előválasztás leginkább ott tud esélynövelő szerepet betölteni, ahol a részvétel kellően magas (a bizonytalanok is minél nagyobb arányban vesznek részt várhatóan rajta), és nincs domináns szereplő az összefogás pártjainak jelöltjei között, illetve nem nagy a tét, mert a választókerületben kicsi a győzelmi esély a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben.

Az elemzés letölthető innen.