A Fidesz-szavazók derűlátók, a magyarok közel 40 százaléka anyagi helyzetének romlásával számol

Az IDEA Intézet 2022. november 29. és december 12. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 39 százaléka, a kedvezőtlen jövedelmi helyzetűek több mint fele jelenlegi és jövőbeli anyagi helyzetének romlására számít 2023-ban. Emellett a kutatás eredményei alapján a társadalom mintegy negyede számol jelenlegi állásának hónapokon belüli elvesztésével. Mindkét aspektusban jelen van a pártpolitikai polarizáció a véleményekben. Amíg a kormánypárt hívei mind az anyagi kondícióik, mind a munkahelyük megtartása tekintetében derülátók, addig az ellenzéki szavazók inkább pesszimistán tekintenek a következő évre.

Bár az eszkalálódó gazdasági válság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását, az elmúlt hónapokban a rezsiemelkedés, valamint az élelmiszer- és az üzemanyagárak drasztikus növekedése alapjaiban rengette meg a magyar háztartások egzisztenciáját. Ebben a kontextusban különösen fontos a társadalom gazdasági hangulatának és jövőre vonatkozó perspektíváinak a feltérképezése. Éppen ezért az IDEA Intézet 2022. november 29. és december 12. között végzett, 1800 fős reprezentatív kutatása keretében azt vizsgálta meg, hogyan látják a megkérdezettek anyagi helyzetük jövőbeni alakulását, s mennyire tartanak attól, hogy elveszíthetik az állásukat. Emellett a kutatás azt is vizsgálta, hogy a válaszadók hogyan értékelik a kormányzat eddigi válságkezelését.

Az eredmények alapján a megkérdezettek 39 százaléka a következő egy évben anyagi helyzetének romlására számít. Ezzel szemben a válaszadók közel negyede (22 százalék) nem vár változást, tizede (9 százalék) pedig a pénzügyi helyzete javulásában reménykedik.

A különböző jövedelmi helyzetű csoportok eltérően látják háztartásuk anyagi kondícióinak jövőbeni alakulását. A nélkülözések között élők körében 59 százalék, a jövedelmükből éppen hogy megélők között 50 százalék a jövőre romló anyagi körülményekkel számolók aránya. Ezzel szemben az előnyös anyagi helyzetű válaszadóknak csak mintegy negyede (25 százalék) véli úgy, hogy pénzügyi helyzete rosszabbodni fog, míg több mint felük (52 százalék) stagnálást (37 százalék) vagy pozitív elmozdulást (15 százalék) vár 2023-ban az anyagiak terén.

A Fidesz-szavazók az átlagnál optimistábbak: 62 százalékuk szerint a következő 12 hónapban stagnálni (43%) vagy javulni (19%) fognak anyagi kondíciói, és csak minden hatodik (16 százalék) válaszadó bizonyul borúlátónak a kérdésben. Ehhez képest az ellenzéki szavazók majdnem kétharmada (62 százalék) anyagi romlását vetíti előre, és mindösszesen csak egyötödük bízik abban, hogy jelenlegi anyagi helyzete jövőre is változatlan marad (16 százalék) vagy javulni fog (4 százalék). Az ismeretlen preferenciájúak között feltűnően, ám pártos elköteleződés híján erőteljesebb „mankók” hiányából adódóan magasabb a nemválaszolók vagy várakozásaiban bizonytalanabbak aránya (52 százalék). Ugyanakkor mintegy harmaduk (34 százalék) szintén aktuális anyagi helyzetük romlására számít, és csak tizedük gondolja azt, hogy javulnak (2 százalék) vagy változatlanul fennmaradnak (8 százalék) a mostani kondícióik.

A háztartásuk jövőbeni kilátásaihoz képest a kérdezettek valamivel kedvezőbben ítélik meg a munkaerőpiaci folyamatok várható alakulását. A többség (62 százalék) egyáltalán nem vagy inkább nem tart attól, hogy egy fél éven belül elveszíti az állását, minden hatodik válaszadó (16 százalék) ellenben úgy véli, hogy egyre nagyobb annak az esélye, hogy a következő hat hónapban munkanélkülivé válik. Közel minden tizedik válaszolta azt, hogy már el is veszítette az állását (4 százalék) vagy erre garantáltan sor fog kerülni a következő hónapokban (4 százalék).

A véleményekben ezúttal is élesebb különbség rajzolódik ki a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Amíg az előbbiek döntő többsége (84 százalék) nem vagy inkább nem fél attól, hogy elveszíti a munkahelyét, addig az utóbbiaknak csak kicsivel több mint fele (54 százalék) vélekedik hasonlóan, közel harmaduk (30 százalék) viszont úgy gondolja, hogy egyre nagyobb az esélye vagy egyenesen biztosra vehető, hogy hónapokon belül elveszíti az állását. A pártválasztásukban bizonytalan, vagy azt titkoló válaszadók megosztottak a kérdésben: 36 százalékuk inkább, míg 43 százalékuk inkább nem vagy egyáltalán számít a munkahelye elvesztésére.

A kutatásban a válaszadóknak az iskolai osztályzatoknak megfelelően egy ötös skálán kellett értékelnie az Orbán-kormány eddigi válságkezelését. Az összes megkérdezett relatív többsége (42 százalék) 1-es értékelést adott, tehát úgy ítélte meg, hogy a kormány rosszul kezeli a jelenlegi válságot. A válaszadók kicsivel több mint negyedétől (27 százalék) azonban 4-es vagy 5-ös, tehát jó vagy kiváló értékelést kapott a kormányzat.

A pártpreferenciák szerinti bontás alapján elmondható, hogy az ellenzéki szavazók szemében egyenesen megbukott az Orbán-kormány eddigi válságkezelése, a Fidesz-szavazók viszont meglehetősen elégedettek vele. Ha nem is kiválónak, de megfelelőnek értékelik a kormányzat lépéseit.

A teljes prezentáció itt tölthető le.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. november 29. és december 12. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.