Elkezdődött a Fidesz peremszavazóinak lassú lecsatlakozása
A Fidesz legalább közepesen kötődő szavazói körében nincs érdemi hatása a rezsiemelésnek és a kata-kivezetésének, de elkezdődött peremszavazóinak lassú lecsatlakozása
Az IDEA Intézet 2022. július 9. és július 20. között készített reprezentatív adatfelvételének eredménye szerint a Fidesz továbbra is magabiztosan vezet a pártpreferenciákban. Viszont az utolsó, májusi méréshez képest a teljes népesség vonatkozásában 6, a biztos szavazó pártot választók körében 3 százalékponttal csökkent a támogatottsága. A 2022-es kormányzati ciklus elején tehát egy rövid győzteshez húzó időszakot követően elkezdődött az ilyenkor szokásos lemorzsolódási folyamat, ami minden bizonnyal összefüggésben áll a kormány által meghozott megszorító közpolitikai intézkedésekkel.
A választások utáni győzteshez húzás rövid életűnek bizonyult, de a Fidesz-tábor érdemi része egyben maradt
A 2022. április 3-i országgyűlési választásokat a Fidesz magabiztosan nyerte meg. Az összes hazai névjegyzékben szereplő választópolgárra vetítve a belföldi szavazatok mintegy 36 százalékát szerezte meg, szemben az ellenzék 25 százalékával. Ehhez képest az IDEA Intézet választások utáni első, májusi mérésében a kormányzópárt támogatottsága 43 százalék volt, ami jelentős, hibahatáron túli növekedést mutatott. Feltételeztük, hogy fennállhat a győzteshez húzás jelensége akár úgy, hogy a választók visszamenőleg úgy emlékeznek, hogy a győztes pártot támogatták szavazatukkal, akár pedig úgy, hogy az első mérések során nagy bizalmi tőkét, és ezzel együtt magas támogatottságot adnak a választáson kiemelkedő eredményt elérő pártnak.
2022. júliusra azonban a politikai helyzet alapvetően változott meg. Nem drámai módon, de a teljes népesség vonatkozásában hibahatáron túl csökkent ugyanis a kormányzópárt támogatottsága. Jelenleg 37 százalék, ami az előző méréshez képest 6 százalékpontos csökkenés. Fontos azonban helyén kezelni ezt az adatot.
A Fidesz szavazótábor nem omlott össze a kormány által meghozott megszorító közpolitikai intézkedések hatására, hanem egy normális, megszokott választásszociológiai folyamat kezdődött el. Az ún. peremszavazók, akik elsősorban az anyagi ösztönzők (így a 13. havi nyugdíj, az adóvisszatérítés, a 25 éven aluliak SZJA-mentessége) vagy drámai politikai hatások (pl. orosz-ukrán háború kitörése) hatására csatlakoznak egy adott párthoz, vagyis nem rendelkeznek erős pártkötődéssel, elkezdtek lecsatlakozni.
Ha nem teljesülnek ugyanis a vélt vagy valós kormányzati ígéretek, esetleg éppen azzal ellentétes intézkedéseket tapasztalnak – mint például 2022. júliusában a kormányzati megszorító csomag kapcsán –, úgy ezek a szavazók elkezdenek eltávolodni a választott pártól. Egyúttal a pártoktól távolságot tartók, vagy másképpen az ismeretlen preferenciájúak táborába vándorolnak. Ez történt most is, hiszen a pártpreferenciájukban bizonytalanok, a pártpreferenciájukat titkolók, valamint a passzívak tábora épp 6 százalékponttal emelkedett. Ez a folyamat tehát nem szokatlan, más ciklusokban is előfordult már az elmúlt évtizedekben. Sőt, látni kell, hogy a teljes népességen belül mért IDEA Intézet adatok még mindig, igaz csak egy hajszállal, de magasabbak, mint a 2022. április 3-i választáson elért Fidesz eredmény.
Mindamellett további két ok miatt is helyi értékén kell kezelni ezt a preferencia-mozgást. Egyrészt egy mérés eredményéből még nem következtethetünk tendenciára, másrészt a biztos szavazó pártot választók körében a Fidesz csökkenése hibahatáron belüli (-3%).
Vagyis a Fidesz elszánt, legalább közepesen kötődő szavazói körében a rezsiemelésnek és a kata-kivezetésének nincs érdemi hatása. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a peremszavazók körében történt a Fidesz támogatottságának csökkenése, ez viszont kalkulálható. és a ciklus elején különösebb kockázat nélküli változás.
Ellenzéki oldalon belül alig-alig történtek változások
Míg a Fidesz és az ismeretlen preferenciájúak vonatkozásában jelentős mozgásokat rögzített az IDEA Intézet 2022. júliusi adatfelvétele, addig a Fideszen túli világot alig-alig érintették ezek a hatások. Mindössze 1−1 százalékpontos, azaz elhanyagolható változások láthatók a teljes, választókorú belföldi népességben: a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt esetében +1, a Jobbik és a Momentum Mozgalomnál viszont -1 százalék a támogatottság alakulása a májusi méréshez képest. A parlamenti ellenzéki pártok a Mi Hazánk nélkül együttesen 23 százalékon állnak, ami majd 3 százalékponttal alacsonyabb, mint a választáson elért tényleges eredményük.
A biztos szavazó pártot választók körében szintén 1−2 százalékos elmozdulások rögzíthetők. Az IDEA Intézet méréseiben a Mi Hazánk Mozgalom (9%, +1) és a Kétfarkú Kutya Párt (6%, +2) a valaha regisztrált legmagasabb támogatottságán áll, de némileg (+2 százalékpont) a Demokratikus Koalíció is tudta növelni választottságát (14%). A Jobbik, a Momentum viszont 1−1 százalékponttal májusi eredménye alatt található. A Jobbik esetében ez negatív csúcs, az IDEA Intézet 2019 január óta zajló rendszeres méréseiben sohasem volt ilyen alacsony az egykor jobb napokat látott, jelenleg épp a parlamenti belépési küszöbértéken található jobbközép formáció.
Összességében a kormány negatív közpolitikai döntései megérintették, de nem rengették meg a Fidesz szavazótáborát. A kormánypárthoz több szálon kötődő szavazók mérete szinte változatlan, ugyanakkor azok a szavazók, akik elsősorban a kampány ígéretek hatására csatlakoztak a párthoz, inkább csalódottak, és elindultak az ismeretlen preferenciájúak táborába.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. július 9. – július 20. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
