Ha az első választókon múlna, az ellenzék kétharmadot kapna 2022. április 3-án
Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából két hullámban, 2022 február és március elején közösségi média alapú kérdőív segítségével vizsgálta az első választók preferenciáit. Erről a választói rétegről általában kevés ismeretünk van, mert az ifjúsági vizsgálatokban a 17–22 éves korosztály meglehetősen kis mintanagysággal szerepel.
Az IDEA Intézet kutatása ebben az értelemben teljesen unikális, mert célzottan ezt a speciális ifjúsági rétegeket szólította meg kérdőívével.
Ha csak az első választókon múlna, a jelenlegi kormány súlyos vereséget szenvedne, ugyanakkor az ellenzék nagy arányú, kétharmados mandátumtöbbséget jelentő győzelemhez jutna. Az első választók ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Mi Hazánk Mozgalmat is bevinnék a parlamentbe.
A Heinrich Böll Stiftung 2022. februárjában bízta meg az IDEA Intézetet, hogy készítsen vizsgálatot a magyar, első választó fiatalok körében. Az első választók azok a polgárok, akik 2022. április 3-ig betöltik a 18. életévüket, de 2018. április 8-án még nem voltak választókorúak, azaz idén szavazhatnak, de 4 éve még nem tehették. Ez négy teljes korévet, a 18, a 19, a 20, a 21 éveseket és részben a 17, illetve a 22 éveseket jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 18–21 évesek együttesen 399 051 főt tesznek ki, akikhez hozzájön még a 17 évesek és a 22 évesek egy-egy kisebb csoportja. Az ilyen módon számított első választók száma tehát meghaladja a 400 000 főt, akiknek a beáramlása a politikai térbe, egy különösen szoros választási szituációban, akár el is döntheti a választást.
Az elmúlt években több fontos ifjúságkutatás jelent meg Magyarországon, amelyek valamilyen korosztályi bontásban vizsgálták a fiatalok politikai attitűdjeit. Ezek a kutatások azonban nem az első választókat elemezték, hanem a 15 és 35 év közötti korosztályt, eltérő életkori bontásokban.
A Heinrich Böll Stiftung – IDEA Intézet kutatásának (továbbiakban Böll–IDEA első választó kutatás) unikalitását az adja, hogy a kutatás célzottan az első választókat vizsgálta, akiket a legtermészetesebb közegükben, az interneten, közösségi média alapú, véletlenszerű (eltérő mintázatú és tartalmú) hirdetésekkel ért el a kutatóintézet. A rövid, legfeljebb 5–7 perces kérdőív tegező formában, könnyed megfogalmazásban készült, és emojikat, illetve más vizuális, a fiatalok számára ismert elemeket tartalmazott.[1] Ennek eredményeként az úgynevezett kérdőívelhagyás lényegében elhanyagolható mértékre csökkent.
Az adatfelvételre 2022. február és március elején, két hullámban került sor. A második hullám adatfelvétele az orosz agresszió nyomán elindult ukrán-orosz háború időszakában készült. A két adatfelvételi hullám eredményeként egy 670 fős, a 17–22 éves korosztályra nem, iskolázottság és régió alapján reprezentatív minta állt elő, amelyet a politikai aktivitás gyakorisága alapján egy negyedik szemponttal egészítettünk ki. Az így keletkezett minta hibahatára az alapmegoszlások tekintetében ±4,1 százalék, amely magasabb a szokásos, 1000 fős, lakossági mintákhoz képest.
Az április 3-i országgyűlési választásról a mintába került első választók túlnyomó többsége hallott. E csoport bő egyharmadát hidegen hagyja az esemény, 58 százalékuk pedig figyelemmel kíséri a folyamatokat.
Szokatlanul jelentős a nemek közötti eltérés a választás ismertségét tekintve. Míg az első választó férfiak 77, addig a nők kevesebb mint fele, 35 százaléka kíséri figyelemmel a választási kampányt is. Ezzel szemben a nők több mint a fele bár hallott a választásról, a téma különösebben nem érdekli őket. Ráadásul 9 százalékuk azt jelezte, hogy nem hallotta és nem is érdekli az egész „herce-hurca”.
Szintén látható települési törésvonal: minél inkább nagyvárosról beszélünk, annál nagyobb a választás, sőt a kampány ismertsége, míg a kisebb városokban és a községekben élő első választók körében 50 százalék körüli értékre csökken.
Végül fontos megemlíteni, hogy az iskolázottság jelentősen szegmentálja az első választókat. Az érettségi nélküli szakmai képzésben résztvevők körében a legalacsonyabb, míg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők[2] körében a legmagasabb a választás ismertsége és a kampány nyomon követése.
Választásszociológiai axióma, hogy bármely választás eredménye a választói részvételtől függ. Annak is lehet politikai relevanciája, ha alacsony a részvétel (lásd 1998-as választás 1. fordulója), illetve, ha magas (lásd 2002-es választás első fordulója). Az első választók tömeges megjelenése nem új jelenség, hiszen a szakirodalom szerint nem az első választók részvétele alacsony, hanem sokkal inkább a második, vagy a harmadik alkalommal megjelenőké. Először részt venni valamin ugyanis élmény, úgy is fogalmazhatnánk, hogy beavatási szertartás, a felnőtté válás egy fontos állomása.
Az első választó magyar fiatalok fele (53%) jelezte, hogy biztosan el fog menni április 3-án választani, további 14 százalékuk pedig valószínűsítette azt. Az IDEA Intézet februári, márciusi omnibusz vizsgálataiban mért lakossági részvételi arányhoz képest ez lényegesen kisebb. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a közvetlen referenciacsoportra kivetített részvételi szándékot. Nemcsak azt kérdezte ugyanis a kutatás, hogy a kérdezett maga részt kíván-e venni a választáson, hanem rákérdeztünk a közvetlen baráti körre is. Ebben az esetben már egy nagyságrendileg alacsonyabb részvétel regisztrálható az adatokban: az első választó fiatalok mintegy ötöde jelezte ugyanis, hogy közvetlen barátai biztosan el fognak menni 2022. április 3-án szavazni. Ha e két adatsort együttesen vizsgáljuk, akkor az első választók várható részvételi aktivitása valahol 40 százalék körül fog mozogni, ami 150 000 és 200 000 fő közötti új szavazót jelent.
Legmagasabb a részvételi elköteleződése a férfiaknak, a megyei jogú városokban élőknek és mindenekelőtt a magas iskolázottságú első választóknak. Esetükben meghaladja a 60 százalékot azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket április 3-án.
A pártok szempontjából azonban nem mindegy, hogy az esetlegesen beáramló 150 000-200 000 szavazó milyen preferenciával rendelkezik, melyik irányba húz. A korábban jelzett publikációk azt jelezték, hogy ha külön-külön vizsgáljuk a pártpreferenciákat, akkor a Fidesznek van a legnagyobb támogatottsága a fiatalok körében, ugyanakkor a listák esetében ellenzéki fölény mutatkozik. A Böll–IDEA első választó kutatás megerősíti ezeket a korábbi, az ifjúság széles rétegeire vonatkozó kutatási eredményeket.
A mintába került első választók 17 százaléka szavazna április 3-án a Fidesz–KDNP-re, mintegy harmada (32%) viszont az ellenzék egyesített listájára. Van azonban még két fontos állítás. Egyrészt az első választók a két, jelenleg parlamenten kívüli versengő pártot, a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, azonban magas, 34 százalék az ismeretlen preferenciájúak (bizonytalanok, titkolózók és passzívok) aránya. Különösen érdekes, hogy 15 százalékot tesznek ki a listapreferenciájukat titkolók, akik együttesen akkorák, mint a két kisebb párt együttes támogatottsága. Ők tehát még okozhatnak meglepetést az első választók preferenciáit illetően, különösen azért, mert a negyedük titkolja a listapreferenciáját, de biztosan ott lesz a választáson.
Ha nem a teljes, első választói népességet, hanem csak azokat vizsgáljuk, akiknek van preferenciájuk, illetve van preferenciájuk és biztosan részt kívánnak venni a választáson – tehát egy egyre szűkebb és ezért hatványozottan nagyobb hibahatárral rendelkező réteget –, megállapítható, hogy ha az első szavazókon múlna, akkor az ellenzéknek gyakorlatilag kétharmados többsége lenne a parlamentben. Különösen érdekes a biztos szavazó pártot választók kategóriája – hangsúlyozottan jelezve a magas hibahatárt – ahol a Fidesz listája alacsonyabb, mint a pártot választóknál. Ez egyetlen dolgot mutat, a Fidesz első szavazói nem olyan elszántak, nem olyan biztos a részvételük, mint az ellenzéké, illetve a Mi Hazánk Mozgalom támogatóié. Hasonló adatok láthatók az MKKP esetében is, ahol a biztos részvételi aktivitás nem növeli, hanem csökkenti a támogatottságot. Az látható ugyanis, hogy a valószínűleg elmegy kategóriában már a Fidesz vezet, és az MKKP támogatottsága is jelentősen emelkedik. A kormányzó pártnak tehát vannak tartalékai az első választók körében, akiket egy megfelelően hatékony mozgósítással mégis el tudnak vinni.
Ha egyébként néhány szociodemográfiai szempont szerint megvizsgáljuk a pártlisták támogatottságát, kitűnik, hogy a nők körében a Fidesz vezet, míg a férfiaknál erőteljesen az ellenzék. A budapesti első választók az átlagosnál jóval nagyobb arányban szavaznának a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, illetve az ellenzékre. Azonban, ahogy dől a települési lejtő egyre magasabb a bizonytalan, illetve válaszukat titkoló első választók aránya.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg iskolázottság alapján. A megszerzett iskolai végzettség emelkedésével nő a pártok iránti elköteleződés, ugyanakkor a szakiskolai végzettségűek, illetve a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében jelentősen emelkedik az ismeretlen preferenciájúak aránya.
A fiatalok politikai preferenciáival kapcsolatos médiadiskurzusok egyik nyomon követhető eleme, hogy az előválasztással (új) fiatalok „áramlottak be”. Ezzel kapcsolatban kevés rendelkezésre álló empirikus adat áll rendelkezésre, mindenesetre a Böll–IDEA első választó kutatás vizsgálta a listapreferencia kialakulásának időszakát. Az első választók felének volt már stabilnak tekinthető preferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására döntött, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni.
Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az előválasztás jelentősége kisebb, mint azt a diskurzusok feltételezik, viszont az utolsó heti kampánytörténéseknek, valamint az utolsó napi mozgósításnak kifejezetten nagy jelentősége lesz az első választók szempontjából is.
Ebben az esetben sem mindegy azonban, hogy az egyes pártok szavazóinak elköteleződése hogyan alakul. Kétségtelen, hogy az első választók egészéhez képest ugyanis az ellenzéki első szavazók listapreferenciájának kialakulásában az előválasztásnak nagyobb a jelentősége: 23 százalékuk jelezte, hogy az előválasztás idején döntötte el az ellenzéki preferenciáját. A Fidesz-szavazók esetében viszont a korai elköteleződésnek, és még egy szempontnak az átlagosnál nagyobb jelentőse van. Azok között, akik a választási kampány március közepéig tartó időszakában döntöttek, a Fidesz jobban áll, mint az ellenzék.
Az adatfelvétel pillanatában bizonytalan első szavazók közel háromnegyede az utolsó héten, illetve április 3-án vasárnap fog dönteni, de még a passzív szavazók egy része is jelezte, hogy a választás napján esetleg meggondolhatja magát. Ebből a szempontból is érdekes a titkolózó első szavazók véleménye. Huszonkét százalékuk ugyanis azt jelzi, hogy már rég eldöntötte melyik pártra fog szavazni, csak ezt nem árulja el, további tizedük pedig az előválasztás időszakában döntött. Az utolsó hétre, illetve az utolsó napra 47 százalékuk bízza a döntést.
A 2022-es választás politikatudományi szempontból egy kvázi kétpárti szisztémaként írható le. Két nagy politikai tömb versenyez egymással, amelyek között az átjárás igen nehezen képzelhető el. A választás tehát felírható egy értékduál mentén: a kormány maradjon vagy az ellenzék jöjjön.
Erre a leegyszerűsített kérdésre az első választók 22 százalékának a válasza, hogy maradjon a kormány – ez egyébként magasabb, mint a Fidesz teljes népességben mért listapreferenciája, míg 46 százalék azt szeretné, ha az ellenzék győzne. Egyharmadnyi első választó viszont nem tud, vagy nem akar állást foglalni ebben a kérdésben.
Ellenzéki győzelmet szeretne a Kétfarkú Kutya Párt első szavazóinak kétharmada, a Mi Hazánk támogatóinak, valamint a bizonytalanok 28–28 százaléka. Nagyon érdekes azonban, hogy a preferenciájukat titkolóknál ez az arány 13 százalék, ami megegyezik a kormány maradását kívánók arányával. A Fidesz első szavazóin kívül egyébként a Mi Hazánk Mozgalom listájának támogatói körében is jelentős, majd négytizednyi a jelenlegi kormány maradását előnyösebbnek tartók aránya.
Különösen nagy egyébként a kormányváltó hangulat a fővárosi, valamint a magas iskolázottságú fiatalok körében. Jóval kisebb a nőknél, a kisebb településeken lakó első szavazóknál és a szakképzésben szerzett oklevéllel rendelkezőknél.
Összességében az első választók inkább kormányváltást szeretnének, és az ellenzéki pártok támogatottsága lényegesen magasabb, mint, ami a közvélemény-kutatásokban, az egész lakosságra mérhető. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek ebben a fiatal közegben a tartalékai, akik még nem teljesen biztosak a részvételükben, és mintha a preferenciájukat titkolók körében is lennének Fidesz-kompatibilis első választók.
További eredmények és ábrák elérhetők itt.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait két hullámban, 2022 február és március elején vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. A korosztály tagjaira célzott hirdetések véletlen időpontban jelentek meg, véletlen mintázatokat és felhívásokat tartalmaztak. Az adatfelvétel lezárulta után súlyozásra került sor, amelynek során a politikai aktivitás gyakorisága kontrollálásra került, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító szokásos szociodemográfiai súlyozási eljárásokat.
A korosztály kb. 90 százaléka használ internetet, elérésük minden más módszerhez képest ezen a csatornán a legkönnyebb. Az adatfelvétel a 18 éves életkorukat 2022. április 1-ig betöltő, de legfeljebb 22 éves és az előző, 2018-as választáson még nem szavazó fiatalok körében készült. A 670 fős minta hibahatára az alapmegoszlások tekintetében 4,1 százalék.
[1] A kérdőív összeállításakor a korosztályba tartozó fiatalok tanácsait vette figyelembe a kutatói team.
[2] Fontos megjegyezni, hogy egyszerű demográfiai okok miatt, az első választók körében a diplomások aránya még nem kifejezetten magas.
