Hírek-Aktuális
Nincs egyértelmű elutasítottsága a kötelező oltásnak – többen vannak, akik hajlandók az elfogadásra

Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között készített reprezentatív adatfelvétele szerint a magyar társadalom nincs egyértelműen elutasító állásponton a kötelező oltás „intézményével” kapcsolatban. Az intézet a kutatása során tekintettel volt arra, hogy a kötelező oltás kérdése nem egy „igen-nem” komplexitású téma, számos egyéni és közösségi együttműködésre vonatkozó szempont, erkölcsi felfogás, illetve szabadságjogokról való gondolkodás „ütköző terepe”. Éppen ezért a kutatás a válaszlehetőségek során is reálisabb, illetve a szabadságjogokra vonatkozó plurális nézeteknek nagyobb érvényesülési lehetőségeivel élt.

Az eredmények részletesebb elemzése során az összes megkérdezett mellett a pártos polarizációt vizsgálva a Fidesz–KDNP, illetve az ellenzék szavazóira, továbbá sajátos oltás- és szigorításellenes pozíciója miatt a Mi Hazánk támogatóira fókuszáltunk. A megkérdezettek 35 százaléka szerint mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással. Negyvenhárom százalék azonban azok aránya, akik elmozdulnának a kötelező oltás irányába. A magyar társadalom közel egynegyede bár egyetért azzal, hogy az oltás felvétele vagy elutasítása egyéni döntés függvénye, de egy ponton túl a közösség (a védekezés maximalizálásának) ügyét szem előtt tartva, akár el is tudná fogadni a kötelező oltást. Tizenkilenc százalék teljes mértékben egyetértene a kötelező oltással.

Az IDEA Intézet további kérdésekben vizsgálta azt is, hogy a válaszadók mennyire érzik magukat biztonságban zárt térben azokkal, akik egyáltalán nem éltek a koronavírus-járvány elleni oltással. A megkérdezettek 26 százaléka teljesen, további 14 százaléka inkább biztonságban érzi magát, ugyanakkor 33 százalék azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat zárt térben biztonságban oltatlanok társaságában. A Fidesz–KDNP-szavazók biztonságérzete alacsonyabb, mint az ellenzéki szavazóké, a Mi Hazánk szavazói pedig megingathatatlanok biztonságérzetükben.

A koronavírus-járvánnyal szembeni oltási hajlandóság alább hagyott a magyar társadalomban az elmúlt hónapokban. A tavaszi-nyári biztató dinamikát követően Magyarországon is tartósan kialakult az a kör, amelynek tagjai vagy már az első kettővel, vagy akár a harmadik oltással nem kívánnak élni. A jelenség nem kizárólagosan magyar, hasonló oltásellenes- vagy szkeptikus sokaság fejlettségi szinttől függetlenül jelen van más országokban is. Magyarázata mögött számos intézményi vagy azon túlmutató politikai, illetve pszichológiai szempontok állhatnak. Ugyanakkor az oltási hajlandóság további növelése, továbbá a vírus elleni védekezése maximalizálása érdekében egyre több országban folynak közéleti és politikai viták az oltás kötelezővé tételéről.

 

Az IDEA Intézet 2021. november 29. és december 13. között reprezentatív közvélemény-kutatást készített, melynek során az intézet többek között azt vizsgálta, hogy mivel több ország fontolgatja a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetését, leszámítva azok körét, akiknek az egészségügyi okok miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) mentességet élveznének, a magyarok milyen állásponton vannak a kötelező oltást illetően.

Tekintettel arra, hogy a kötelező oltás kérdése nem „igen-nem” komplexitású kérdés, hiszen számos egyéni és közösségi együttműködésre vonatkozó szempont, erkölcsi felfogás, illetve szabadságjogokról való gondolkodás „ütköző terepe”, ezért az IDEA Intézet a válaszlehetőségek során is reálisabb válaszadási opciókkal élt. Ez annyit jelent, hogy a kutatás a válaszadás során a jogokra vonatkozó plurális nézeteknek nagyobb érvényesülést biztosított, mint az az „igen-nem” válaszopciók esetén történik. A kötelező oltás ügye ugyanis döntéshozói és állampolgári oldalon is kevéssé leegyszerűsítve kerül elgondolásra. 

A kötelező oltás témáját 2000 fős mintán az IDEA Intézet a következő kérdéssel és válaszadási opciókkal vizsgálta:

„Egyre több ország fontolgatja a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetését, leszámítva azok körét, akiknek az egészségügyi okok miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) mentességet élveznének. Ön melyik állásponttal ért egyet?

  • Továbbra is mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással.
  • Bár mindenki saját maga dönti el, hogy kíván-e élni az oltással, de a koronavírus-járvány egy rendkívüli helyzet, és ilyenkor a közösség biztonsága előbbre való.
  • Teljes mértékben egyetértek a kötelező oltással, hosszú távon az egyetlen hatékony eszköz a vírus legyőzésére.
  • Nem tudom.”

Az eredmények elemzésekor az összes megkérdezett mellett a pártos polarizációt vizsgálva a Fidesz–KDNP, illetve az ellenzék szavazóira, továbbá sajátos oltás- és szigorításellenes pozíciója miatt a Mi Hazánk támogatóira fókuszáltunk.

A megkérdezettek 35 százaléka szerint továbbra is mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással. Negyvenhárom százalék azonban azok aránya, akik elmozdulnának a kötelező oltás irányába. Az összes megkérdezett 24 százaléka szerint ugyanis, bár mindenki saját maga dönti el, hogy kíván-e élni az oltással, de a koronavírus-járvány egy rendkívüli helyzet, és ilyenkor a közösség biztonsága előbbre való. Tehát a magyar társadalom közel egynegyede bár egyetért azzal, hogy az oltás felvétele vagy elutasítása egyéni döntés függvénye, de egy ponton túl a közösség (a védekezés maximalizálásának) ügyét szem előtt tartva, akár el is tudná fogadni a kötelező oltást.

19 százalék teljes mértékben egyetértene a kötelező oltással, 22 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni a kérdésben.

Nem meglepő módon a Mi Hazánk támogatóinak 95 százaléka szerint mindenki saját maga döntse el, hogy kíván-e élni az oltással, ugyanez az arány az ellenzéki szavazók esetében 43 százalék. A Fidesz–KDNP-szavazók a kötelező oltáspártiság vagy az arra hajlás vonatkozásában meghaladják az összes megkérdezett arányát. A Fidesz támogatóinak 30 százaléka teljes mértékben egyetért a kötelező oltással, 35 százaléka szerint a koronavírus-járvány egy rendkívüli helyzet, és ilyenkor a közösség biztonsága előbbre való.

Az IDEA Intézet további kérdésben vizsgálta azt is, hogy a válaszadók zárt térben mennyire érzik magukat biztonságban azokkal, akik egyáltalán nem éltek a koronavírus-járvány elleni oltással. A megkérdezettek 26 százaléka teljesen, további 14 százaléka inkább biztonságban érzi magát, ugyanakkor 33 százalék azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat zárt térben biztonságban oltatlanok társaságában. A Fidesz–KDNP-szavazók biztonságérzete alacsonyabb, mint az ellenzéki szavazóké (mint láttuk fentebb, az ellenzékiekhez képest nagyobb arányuk is hajlik a kötelező oltásra), a Mi Hazánk támogatóinak biztonságérzete pedig meginghatatlannak tűnik (87%). Ezek az arányok számottevően nem változnak, ha az intézet a kérdést úgy tette fel: „Ön mennyire érzi magát biztonságban zárt térben azokkal, akik egészségügyi okokból adódóan mentességük miatt (pl. várandósság, egyéb orvosi kezelés) nem éltek a koronavírus- járvány elleni oltással?”.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. november 29 – december 13. között vette fel. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.