Nem elég hallani az esélyes jelöltről, tudni is kell, ki az

A kampányhajrához érve mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében szinte változatlanok a pártpreferenciák. A Fidesz–KDNP, ha csekély mértékben is, de növelni tudta támogatottságát – derül ki az IDEA Intézet legutóbbi közösségi média alapú reprezentatív felmérésből, amelynek adatait elsőként az atv.hu ismerteti.

 

Az intézet a kutatás során nem csak a pártpreferenciákra kérdezett rá, hanem a választóknak a jelöltekre-, illetve az esélyes jelöltekre vonatkozó tudása, továbbá az esélyes jelöltekről történő tájékozódás kapcsán is tett fel kérdéseket.

 

Nőtt a Fidesz és a Jobbik támogatottsága

A március végén felvett adatok tükrében a Fidesz–KDNP a teljes népesség körében – a februárihoz hasonlóan – 31 százalékon áll, míg a biztos pártválasztók körében a pártszövetség a februári 36 százalékról 39 százalékra tudta növelni támogatottságát. A Jobbik, csakúgy, mint februárban, a teljes népesség körében március végén 14 százalékon állt, viszont a biztos pártválasztók körében az elmúlt hónapban 19-ről 21 százalékra növelte támogatottságát.

Forrás: IDEA Intézet/atv.hu

 

Őrzi támogatóit az MSZP és a DK

A baloldali pártok közül az MSZP–Párbeszéd szövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében jelentéktelen mértékben csökkent az előző hónaphoz képest: az előbbi körben 8-ról 7 százalékra, míg az utóbbiban 13-ról 12 százalékra. A DK őrzi támogatottságát: a februári adatokhoz hasonlóan a teljes népesség körében 8, míg a biztos szavazó pártválasztókat tekintve 13 százalékon áll.

 

Csökkenés az LMP-nél, távol a küszöbtől a Momentum

Az LMP-nek ugyanakkor csökkent a támogatottsága: utóbbi a teljes népesség körében a februári 5 százalékról 4-re, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 8-ról 6 százalékra esett vissza. Az Együtt és a Momentum Mozgalom támogatottsága továbbra is távol van a parlamenti küszöbtől: az előbbi a teljes népesség körében 1 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százalékát tudja maga mögött. A Momentum Mozgalmat mindkét körben 1-1 százalék támogatja.

 

Egypárti kormány

Az IDEA Intézet március végén arra is kíváncsi volt, hogy a megkérdezettek szerint van-e esély arra, hogy április 8-a után egy párt, vagy pártszövetség egyedül több mandátumot szerezzen, mint a Fidesz-KDNP, és így önállóan tudjon kormányt alakítani. A kormánypártok szavazóinak csak 13 százaléka szerint történhet ez meg, 73 százalékuk nem tartja elképzelhetőnek. A Jobbik választóinak körében ugyanez az arány 61-29, vagyis a párt szimpatizánsainak nagy része szerint van esély egy Fidesszel szembeni, egypárti kormány megalakulására.

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója szerint ez a jobbikos „elképzelési arány” nem lehet független attól, hogy a Jobbik kommunikációjában nem csak a legesélyesebbként jeleníti meg magát, hanem önálló jobbikos kormányzást is hirdet, és kizár minden együttműködést kormányon is a baloldallal. 

Forrás: IDEA Intézet/atv.hu

 

Mint a politikai elemző hangsúlyozta, mindez nem igaz a baloldali pártokra, amelyeknek vezérei megszólalásaik során a koalíciós kormányra készülnek, sőt akár a Jobbik bevonását is lehetségesnek tartják. E pártok támogatói bizonytalanabbak is azt illetően, hogy lehetséges az egypárti, vagy pártszövetségi kormányalakítás. Az MSZP–Párbeszéd és a DK szavazóinak is csak 19 százaléka szerint reális lehetőség ez.

Az LMP szavazóinál ez az arány 44-46 százalék, vagyis, ha kicsivel is, de kevesebben vannak azok, akik bíznak egy Fidesszel szembeni egypárti sikerben.

 

Ki indul?

A kormánypárti egyéni választókerületi jelöltek ismeretsége kapcsán mind a Fidesz–KDNP támogatói, mind az egyéb biztos szavazó pártválasztóknak a 77 százalék válaszolta azt, hogy tisztában van azzal, lakóhelyén ki indul a Fidesz–KDNP színeiben. Az ellenzéki indulók megnevezésénél már nem voltak ennyire „letisztultak” a tudások. A kormányzó pártok szimpatizánsainak a 24 százaléka egy, 19 százaléka kettő, míg 22 százalékuk több ellenzéki jelöltet is meg tudott nevezni saját választókörzetében, szemben 35 százalékukkal, aki egyet sem. Az egyéb biztos pártválasztók közül 33 százalék válaszolta azt, hogy egy, 26 százalék, hogy kettő, míg 30 százalék, hogy kettőnél több ellenzéki jelöltet meg tud nevezni. Ugyanakkor 11 százalékuk egyet sem tudna.

 

Az esélyes jelölt

Az intézet felmérésében rákérdezett arra is, hogy a szavazók hallottak-e az esélyes ellenzéki egyéni képviselőjelöltekre vonatkozó diskurzusról, vitákról. A Fidesz-KDNP szavazóinak 50 százaléka, míg az egyéb biztos pártválasztók 83 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre.  Az ellenzéki szavazók közül a Jobbik szimpatizánsainak 72, míg az MSZP–Párbeszéd támogatóinak 77 százaléka tudta megnevezni azt, hogy saját választókörzetében ki az esélyes ellenzéki jelölt. Ugyanez az arány a DK és az Együtt szavazóinak körében 79-79 százalék, az LMP szimpatizánsainál 68, a Momentuménál pedig 71 százalék volt. A bizonytalanoknak viszont csak 25 százaléka válaszolta azt, hogy tisztában van a lakóhelyén legesélyesebb ellenzéki jelölt személyével.

Forrás: IDEA Intézet/atv.hu

 

Nem biztos, hogy jól azonosítják be

Böcskei hangsúlyozta: a közösségi média alapú kérdőív segítségével végzett felméréssel az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb. „Az ellenzéknek például az esélyes jelöltekre vonatkozó tudásátadás hatékonyságán is múlik a sikere. Egy dolog, hogy a választóknak mekkora része hallott magáról a diskurzusról, annál fontosabb, hogy a választók kapnak-e még a hátralévő idő alatt valamiféle, vagy további mankót arra nézve, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Korántsem biztos ugyanis, hogy a választók jól azonosítják be, hogy ki az esélyes jelölt. Hallani egy diskurzusról nem ugyanaz, mint részletes tájékozódásra vagy pontos információra szert tenni, utánamenni az adott egyéni választókerületre vonatkozó esélyesnek” – teszi hozzá az IDEA Intézet igazgatója. A politikai elemző szkeptikus azt illetően, hogy ez a tudás „biztos tudást” jelent-e. 

Forrás: IDEA Intézet/atv.hu

Ezt a feltételezést erősítheti az, hogy a megkérdezetteknek viszonylag csekély hányada hallott az esélyes egyéni képviselőjelöltekre vonatkozó listákról és kutatásokról: a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 2018 listáról 30 százalék, a Közös Ország Mozgalom kutatásáról 28 százalék, a taktikaiszavazas.hu honlapról 24 százalék, a Kire szavazzunk? listájáról 22, míg a V18 listájáról 19 százalék, a Republikon Intézet listájáról pedig a 13 százalék.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. március 28-31 között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 1000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.

atv.hu