Milyen a „tipikus” Fidesz-támogató?

Az IDEA Intézet 2020. június 27. és június 30. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 2 százalékponttal növekedett a megelőző, május végi méréséhez képest. Így a választókorú népesség körében 34 százalékon áll. Azok körében, akik egy most esedékes parlamenti választáson biztosan részt vennének és meg is neveznek egy pártot, 1 százalékpontos növekményt mért a vizsgálat (50%).

A koronavírus-járvány kitörése óta az IDEA Intézet június végi felvétele immár a negyedik volt. A Fidesz–KDNP támogatottsága 2020 februárjához képest 4 százalékponttal, tehát a hibahatárt meghaladó módon növekedett. Megállapítható, hogy a kormányzópárt sikeresen jött ki a koronavírus-járvány első hullámának kezeléséből.

Fontos, hogy 2020. június végén, a 2018–2022-es ciklus majd közepén – amikor általában a legalacsonyabb szokott lenni a kormányzópárt támogatottsága – milyen jellemzőkkel bír a „tipikus” Fidesz-szavazó. Az IDEA Intézet elemzése a Fidesz táborának ideológiai, szociodemográfiai jellemzőit is vizsgálta.

 

A Fidesz–KDNP támogatottsága és szimpatizánsai jellemzői

Az IDEA Intézet pártpreferencia-kutatására 2020. június 27. és június 30. között került sor. A teljes, választókorú felnőtt népesség körében a kormánypártok támogatottsága 34 százalék, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 50 százalék. Az előző hónaphoz képest mindkét rétegben hibahatáron belüli (1–2%) a növekmény mértéke. Miután 2020 februárjához, az utolsó koronavírus előtti méréshez képest négy adatfelvétel lezajlott, így több hónapnyi összevetésben látható, hogy milyen hatása volt a kormányzópárt választottságára a járvány első szakaszának kezelése. A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 4, a biztos szavazó pártot választók körében pedig 3 százalékponttal növekedett. Míg az előbbi hibahatáron túli, az utóbbi azon belüli növekményt jelent. Összességében tehát a Fidesz a koronavírus-járvány kezelését pozitív szaldóval zárta.

Fontos, hogy 2020. június végén, a 2018–2022-es ciklus majd közepén – amikor általában a legalacsonyabb szokott lenni a kormányzópárt támogatottsága – milyen jellemzőkkel bír a „tipikus” Fidesz-szavazó. A következőkben a Fidesz szavazótáborán belül vizsgáljuk meg az ideológiai és a szociodemográfiai jellemzőket.

A tipikus Fidesz–szavazó erősen jobboldali és inkább konzervatív beállítódású. A Fideszt támogatók 91 százaléka ugyanis önmagát inkább vagy teljesen jobboldalinak tartja, háromnegyedük pedig inkább vagy egyértelműen konzervatív. Baloldali gondolkodású tehát alig-alig található a táboron belül, ugyanakkor magukat inkább liberálisnak vallók egyötödnyien vannak.

A Fidesz talán legnagyobb előnye a többi párthoz képest a magas szavazatmegtartó és szavazatszerző képesség. A megkérdezett saját bevallásuk szerint ugyanis a jelenlegi Fidesz-szavazók 55 százaléka szavazott 2018. április 8-án a pártszövetség listájára. 10 százaléknyian érkeztek a Jobbik támogatói közül, további 10 százaléknyian a bal–liberális ellenzékből rekrutálódtak, és minden ötödik jelenlegi Fidesz támogató vagy nem szavazott 2018 áprilisában, vagy nem tudta/akarta megmondani, hogy kire szavazott. Tehát nemcsak más pártoktól szerzett szavazókat, de képes volt új szavazókat is megszólítani.

A tipikus Fidesz-szavazó harmadik fontos tulajdonsága a nagyfokú elköteleződés, a párt mögötti kiállás. Az ún. ellenszenv–rokonszenv index esetében a Fideszt magasra (az 1–5 skálán bőven 3 pont fölé), míg a két vezető ellenzéki pártot alacsonyra, vagy nagyon alacsonyra értékelték. Ez az erős polarizáció kijelöli a párt körvonalait, a támogatói körből való kilépés ezért túl nagy lépést, túl nagy belső feszültséget eredményezne.

Végül a Fideszt támogatók átlagéletkora 45 év, relatív többségük szakmunkásképzőt végzett, illetve majd kétharmaduk kisebb városokban vagy községekben él.

 

Ellenzéki támogatottságok

Az ellenzéken belül a teljes, választókorú népességet vizsgálva, egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a Demokratikus Koalíció 12 százalékot (+1%), a biztos szavazó pártválasztókon belül pedig 18 százalékot (+1%) kapna. Június végén a Momentum Mozgalom az előbbi körben 7 százalékon áll (–), utóbbiak 10 százaléka szavazna (-1%) a pártra. A ciklus közepén tehát a legnépszerűbb ellenzéki párt a DK. Emlékeztetőül, a 2018-as országgyűlési választáson a DK éppen az 5 százalékos belépési küszöböt elérve (5,38%) jutott be a parlamentbe, és igaz a Momentum 3 százalékot ért el.

2020 júliusában még két azonos támogatottságú ellenzéki párt jutna be a parlamentbe. A Jobbik és az MSZP a teljes népességbeli támogatottsága egyaránt 5%–5%, míg a biztos szavazó pártválasztók körében mindkét párt 6 százalékon áll. A Jobbik esetében ez jelentéktelen, -1 százalékpontnyi támogatottság-csökkenés, míg a Magyar Szocialista Párt tartja előző hónapi választottságát.

A kisebb parlamenti pártok közül az LMP az előző hónapival megegyező, 2%-ot szerezne a teljes népesség és a biztos szavazó pártot választók között egyaránt. A Párbeszéd az előbbi csoportban 1, az utóbbiban 2 százalékot szerezne.

A parlamenten kívüli erők közül a Magyar Kétfarkú Kutyapárt mindkét választói rétegben 2–2 százalékon áll, míg a Mi Hazánk Mozgalom a teljes népesség 1, a biztos szavazó pártot választók 2 százalékát tudhatja maga mögött.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. június 27 – június 30. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.