A járvány miatti nyugdíjtámogatás ügyében a kormánypárti szavazók többsége nem áll a kormány mögött

 

Az IDEA Intézet 2020. április 20–26. közötti közvélemény-kutatása vizsgálta a koronavírus-járvány mérséklésére hozott kormányzati intézkedések fogadtatátást. Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50%) védik meg a magyar munkavállalókat. Kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel

Az IDEA Intézet 2020. április 20–26. között 2000 fős, kvótamintás kutatásában többek között a kormány által több lépésben bejelentett gazdaságvédelmi akciótervét vizsgálta. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a kérdezettek szerint az adatfelvétel napjáig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések mennyire nyújtanak védelmet a munkavállalók számára.

Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50%) védik meg a magyar munkavállalókat. Ezzel szemben egyötödük azt vélelmezi, hogy az intézkedések teljesen vagy inkább védelmet nyújtanak a gazdaságilag aktívak számára. Bár nem egyszerű kérdésről van szó, mégis relatíve alacsony, 9 százalék a bizonytalanok aránya. A kérdésre adott válasz nagyban függ attól, hogy kinek milyen a pártállása, kormánypárti vagy ellenzéki szemüvegen át látja-e a világot. Míg a Fidesz–KDNP-szavazóinak abszolút többsége, 55 százaléka szerint a kormányzati döntések elegendő védelmet nyújtanak, addig az ellenzéki szavazóknál ez az arány mindössze 5 százalék. Érdekes azonban, hogy kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően. Az ellenzéki pártok szavazók még a szokásoknál is kritikusabbak akkor,

 

amikor 92 százalékuk azt állítja, hogy a döntések egyáltalán vagy nem nyújtanak védelmet a munkavállalók számára. A pártállásukban bizonytalanok és azok, akik megtagadják preferenciájukat, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének munkavállalókat érintő intézkedéseivel szintén elégedetlenek: 60 százalékuk szerint az egyáltalán, további 22 százalékuk szerint pedig kevésbé ad védelmet a munkavállalók számára. Ritkán tapasztalható olyan eredmény, amikor a politikai életben egyébként nehezen eligazodó bizonytalan preferenciájúak kisebb arányban választják a „nem tudja, nem válaszol” kategóriát, mint a mindig magabiztos kormánypárti szavazók.

Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, mely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok a 2021-es évtől kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak (13. havi nyugdíj 4 évre széthúzott visszavezetése). Nem a 13. havi nyugdíj elfogadottságára kérdeztünk tehát rá, hanem arra, hogy annak folyósítása 4 részletben fog történni, 2021-es indulással. A teljes népesség 11 százaléka ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben jussanak hozzá a koronavírus-járvány következményeit enyhítő javaslattal, 61 százalékuk azonban úgy véli, hogy már 2020-ban is indokolt lenne a plusz nyugdíjtámogatás. A teljes népesség mintegy ötöde pedig egyáltalán nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást.

Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel sziklaszilárdan és teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás most ilyen ügy. A Fidesz–KDNP szavazóinak ugyanis csak kevesebb mint negyede ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben kapjanak plusz támogatást, 41 százalékuk szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.

Az ellenzéki pártok támogatóinak 4 százaléka ért maradéktalanul egyet a kormányzati döntéssel, 72 százalékuk ugyanakkor már az idei évben bevezetné a nyugdíjtámogatást. Szokatlan módon a nyugdíjtámogatás létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki szavazók egy hajszállal kevesebben vannak (21%), mint a kormánypárti ellenvéleményt hangoztatók.

Az ismeretlen preferenciájúak véleménye egyetlen vonatkozásban tér el lényegesen az ellenzékiétől, magasabb körükben a bizonytalanok aránya (10 százalék).

Miután egy kitüntetett társadalmi csoport támogatásáról van szó, érdemes megnézni a véleményeket gazdasági aktivitás szerint is. Az adatok alapján az érintett nyugdíjas közösség egyáltalán nem elégedett a kormány azon döntésével, hogy a nyugdíjkiegészítésre csak 2021-ben kerül sor. 84 százalékuk szerint már 2020-ban indokolt lenne a kifizetés, azok aránya pedig, akik szerint egyáltalán nem indokolt a kiegészítés, gyakorlatilag elhanyagolható.

 

 

Az aktív keresők körében a társadalmi szolidaritás érvényesül, hiszen több mint a fele már az idén kifizettetné a plusz összeget, ugyanakkor egynegyedük vitatja annak szükségességét. Kevésbé érzékelhető ugyanakkor a generációs szolidaritás. A tanulók (vagyis a fiatalok) több mint a fele nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást, 16 százalékuk pedig egyet ért azzal, hogy a koronavírus-járvány enyhítésére meghozott támogatást csak 2021-ben kezdjék el kifizetni.

Az Orbán-kormány koronavírus-járványt kezelő intézkedéseit, összességében politikai preferencia mentén ítélik meg a kérdezettek: a Fidesz–KDNP-szavazói igen jóra, az ellenzékiek pedig igen rosszra értékelik azt. A teljes népesség 55 százaléka inkább kritikus, 17 százalékuk hármas osztályzatot ad, míg jóra vagy jelesre 24 százalékuk osztályoz. A kormánypártiak 65 százaléka ezzel szemben négyes (4%) vagy ötös értéket (41%) választ, de van 16 százaléknyi kritikus körükben. Az ellenzékiek véleménye homogénebb, hiszen 81 százalékuk legfeljebb kettesre értékeli a kormány koronavírus-járványt kezelő tevékenységét, jó vagy kiváló véleményen 5 százalékuk van.

A pártpreferenciát tekintve bizonytalan vagy válaszmegtagadók 65 százaléka inkább elégedetlen, 19 százalékuk közepesre értékeli a kormány tevékenységét, míg 8 százalékuk elégedett azzal. 

Az eredmények összességében megerősítik azt a már több társadalomkutató által leírt jellegzetességet, hogy legalább két Magyarország van, és a koronavírus-járvány nem tudta megteremteni a hőn áhított nemzeti egységet.  

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. április 20–26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően.

Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, mely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok a 2021-es évtől kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak. Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel sziklaszilárdan és teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás most ilyen ügy. A Fidesz–KDNP szavazóinak 41 százaléka szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.

Az IDEA Intézet 2020. április 20–26. között 2000 fős, kvótamintás kutatásában többek között a kormány által több lépésben bejelentett gazdaságvédelmi akciótervét vizsgálta. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a kérdezettek szerint az adatfelvétel napjáig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések mennyire nyújtanak védelmet a munkavállalók számára.

Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50%) védik meg a magyar munkavállalókat. Ezzel szemben egyötödük azt vélelmezi, hogy az intézkedések teljesen vagy inkább védelmet nyújtanak a gazdaságilag aktívak számára. Bár nem egyszerű kérdésről van szó, mégis relatíve alacsony, 9 százalék a bizonytalanok aránya. A kérdésre adott válasz nagyban függ attól, hogy kinek milyen a pártállása, kormánypárti vagy ellenzéki szemüvegen át látja-e a világot. Míg a Fidesz–KDNP-szavazóinak abszolút többsége, 55 százaléka szerint a kormányzati döntések elegendő védelmet nyújtanak, addig az ellenzéki szavazóknál ez az arány mindössze 5 százalék. Érdekes azonban, hogy kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően. Az ellenzéki pártok szavazók még a szokásoknál is kritikusabbak akkor,

 

amikor 92 százalékuk azt állítja, hogy a döntések egyáltalán vagy nem nyújtanak védelmet a munkavállalók számára. A pártállásukban bizonytalanok és azok, akik megtagadják preferenciájukat, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének munkavállalókat érintő intézkedéseivel szintén elégedetlenek: 60 százalékuk szerint az egyáltalán, további 22 százalékuk szerint pedig kevésbé ad védelmet a munkavállalók számára. Ritkán tapasztalható olyan eredmény, amikor a politikai életben egyébként nehezen eligazodó bizonytalan preferenciájúak kisebb arányban választják a „nem tudja, nem válaszol” kategóriát, mint a mindig magabiztos kormánypárti szavazók.

Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, mely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok a 2021-es évtől kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak (13. havi nyugdíj 4 évre széthúzott visszavezetése). Nem a 13. havi nyugdíj elfogadottságára kérdeztünk tehát rá, hanem arra, hogy annak folyósítása 4 részletben fog történni, 2021-es indulással. A teljes népesség 11 százaléka ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben jussanak hozzá a koronavírus-járvány következményeit enyhítő javaslattal, 61 százalékuk azonban úgy véli, hogy már 2020-ban is indokolt lenne a plusz nyugdíjtámogatás. A teljes népesség mintegy ötöde pedig egyáltalán nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást.

Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel sziklaszilárdan és teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás most ilyen ügy. A Fidesz–KDNP szavazóinak ugyanis csak kevesebb mint negyede ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben kapjanak plusz támogatást, 41 százalékuk szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.

Az ellenzéki pártok támogatóinak 4 százaléka ért maradéktalanul egyet a kormányzati döntéssel, 72 százalékuk ugyanakkor már az idei évben bevezetné a nyugdíjtámogatást. Szokatlan módon a nyugdíjtámogatás létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki szavazók egy hajszállal kevesebben vannak (21%), mint a kormánypárti ellenvéleményt hangoztatók.

Az ismeretlen preferenciájúak véleménye egyetlen vonatkozásban tér el lényegesen az ellenzékiétől, magasabb körükben a bizonytalanok aránya (10 százalék).

Miután egy kitüntetett társadalmi csoport támogatásáról van szó, érdemes megnézni a véleményeket gazdasági aktivitás szerint is. Az adatok alapján az érintett nyugdíjas közösség egyáltalán nem elégedett a kormány azon döntésével, hogy a nyugdíjkiegészítésre csak 2021-ben kerül sor. 84 százalékuk szerint már 2020-ban indokolt lenne a kifizetés, azok aránya pedig, akik szerint egyáltalán nem indokolt a kiegészítés, gyakorlatilag elhanyagolható.

Az aktív keresők körében a társadalmi szolidaritás érvényesül, hiszen több mint a fele már az idén kifizettetné a plusz összeget, ugyanakkor egynegyedük vitatja annak szükségességét. Kevésbé érzékelhető ugyanakkor a generációs szolidaritás. A tanulók (vagyis a fiatalok) több mint a fele nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást, 16 százalékuk pedig egyet ért azzal, hogy a koronavírus-járvány enyhítésére meghozott támogatást csak 2021-ben kezdjék el kifizetni.

Az Orbán-kormány koronavírus-járványt kezelő intézkedéseit, összességében politikai preferencia mentén ítélik meg a kérdezettek: a Fidesz–KDNP-szavazói igen jóra, az ellenzékiek pedig igen rosszra értékelik azt. A teljes népesség 55 százaléka inkább kritikus, 17 százalékuk hármas osztályzatot ad, míg jóra vagy jelesre 24 százalékuk osztályoz. A kormánypártiak 65 százaléka ezzel szemben négyes (4%) vagy ötös értéket (41%) választ, de van 16 százaléknyi kritikus körükben. Az ellenzékiek véleménye homogénebb, hiszen 81 százalékuk legfeljebb kettesre értékeli a kormány koronavírus-járványt kezelő tevékenységét, jó vagy kiváló véleményen 5 százalékuk van.

A pártpreferenciát tekintve bizonytalan vagy válaszmegtagadók 65 százaléka inkább elégedetlen, 19 százalékuk közepesre értékeli a kormány tevékenységét, míg 8 százalékuk elégedett azzal. 

Az eredmények összességében megerősítik azt a már több társadalomkutató által leírt jellegzetességet, hogy legalább két Magyarország van, és a koronavírus-járvány nem tudta megteremteni a hőn áhított nemzeti egységet.  

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. április 20–26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.