A Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban határozta meg leginkább Magyarország megítélését
Az IDEA Intézet 2019. december 18 – december 25. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban (EPP) határozta meg leginkább Magyarország megítélését. A teljes népesség 26 százaléka vélekedik így. Míg a kormánypárti szavazóknak 37 százaléka nem kívánt válaszolni a kérdésre vagy bizonytalan volt válaszában, addig az ellenzéki szavazók 36 százaléka jelölte meg a kormánypárt felfüggesztését az EPP-ben, mint a legmeghatározóbb eseményt Magyarország megítélésében. A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok 27 százaléka az európai néppárti felfüggesztést választotta, ugyanakkor egyharmaduk nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.
Az IDEA Intézet 2019. december 18 – december 25. között végzett közvélemény-kutatása arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint az alább ismertettek közül, melyik esemény befolyásolta 2019-ben leginkább Magyarország nemzetközi megítélést. A teljes, választókorú felnőtt népesség körében 26 százalék volt azok aránya, akik szerint a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban volt a legmeghatározóbb esemény hazánk megítélésében a tavalyi év során. Szintén 26 százalék viszont azok aránya is, akik nem kívántak válaszolni erre a kérdésre, vagy bizonytalanok voltak a válaszukban. Mind a hetes cikkelyes eljárás folytatását, mind Recep Tayyip Erdoğan török elnök magyarországi látogatását az összes megkérdezett 12–12 százaléka jelölte meg a legmeghatározóbb eseménynek 2019-ben. Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatását viszont mindössze hét százalék emelte ki. Orbán Viktor tárgyalásait a Fehét Házban, illetve az Európai Bizottság új biztosainak a megválasztását csak 6–6 százalék emelte ki. Mindez alapján elmondható, hogy a teljes népességben meghatározóbb azok aránya, akik szerint a kormánypárt sorsa az európai néppártban meghatározza Magyarország megítését is. Minden más esemény megítélésében jóval széttartóbb válaszokat fogalmaztak meg a válaszadók.
A kormánypárti szavazók több mint egyharmada (37 százalék) nem kívánt válaszolni a kérdésre, vagy bizonytalan volt a válaszában. A Fidesz felfüggesztését az EPP-ben a kormánypárti válaszadóknak csak a 14 százaléka jelölte meg. A kormányfő és az amerikai elnök között létrejött fehér házi találkozót 13 százalékuk emelte ki. A kormánypártot támogatók körében tehát jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a washingtoni találkozónak, mint a teljes népesség körében. A Fidesz szavazók 10 százaléka az Európai Bizottság új biztosainak a megválasztását, míg 7 százalékuk Recep Tayyip Erdoğan török elnök budapesti látogatását nevezte meg olyan eseményként, ami Magyarország nemzetközi megítélését befolyásolta volna. Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatását és az Európai Parlament megválasztását 6–6 százalék tartotta említésre méltónak. Az ellenzéki nyilvánosságban gyakran felmerülő hetes cikkelyes eljárás folytatását ugyanakkor a kormánypárti szavazóknak csak az 5 százaléka nevezte meg.
Az ellenzéki szavazók relatív többsége (36 százalék) szerint – hazánk megítélése szempontjából – a kormánypárt felfüggesztése az EPP-ben volt a tavalyi év legjelentősebb eseménye. A válaszadók 19 százaléka szerint ennek tekinthető a folytatódó hetes cikkelyes eljárás is. Recep Tayyip Erdoğan török elnök magyarországi látogatását 15, míg az orosz elnök budapesti látogatását 10 százalék nevezte meg. Az ellenzéki szavazóknak mindössze 3 százaléka emelte ki a miniszterelnök fehér házi fogadását. Az eredmények azt is tükrözik, hogy az ellenzéki és a kormánypárti szavazók válaszai élesen és nem meglepő módon elválnak egymástól a nemzetközi kérdések megítélésében is, ugyanakkor a kormánypárti szavazók bizonytalanságát és „rejtőzködését” az is magyarázhatja, hogy a 2019-es év szerintük nem a Fidesz „nemzetközi” éve volt.
A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok körében 33 százalék azok aránya, akik nem kívánnak, vagy nem tudnak a feltett kérdésre válaszolni. Ugyanakkor 27 százalékuk szerint a Fidesz felfüggesztése az EPP-ben volt 2019 legmeghatározóbb eseménye. Recep Tayyip Erdoğan török elnök budapesti látogatását 14 százalékuk emelte ki, míg a folytatódó hetes cikkelyes eljárást 12 százalékuk. Az Európai Bizottság új biztosainak a megválasztását 5 százalékuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországi látogatását pedig csak 4 százalékuk jelölte meg.
A magyarországi pártos választói viselkedésnek megfelelően a kormánypárti szavazók rájuk egyébként nem jellemző magas arányú bizonytalanságuk ellenére olyan eseményt jelöltek meg legjelentősebbnek, amely magas szintű és egyedi diplomáciai találkozó volt (Donald Trump és Orbán Viktor kétoldalú találkozója Washingtonban). Az ellenzéki pártpreferenciával rendelkezők viszont a „konfliktuszóna” eseményeit találták a leginkább befolyással bírónak, úgymint a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártban, illetve a folytatódó hetes cikkelyes eljárást.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. december 18 és 25. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.
