A magyar felnőttek a nők elleni erőszak gyakoriságának hazai mutatóit jelentősen alulbecsülik
2025. január 29-én rázta meg a közvéleményt egy volt férje által Budapesten meggyilkolt anya ügye, különösen azért, mert a rendőrség eleinte magát a gyilkosságot sem, illetve korábban a nő segítségkéréseit sem vette komolyan. Az IDEA Intézet a nyilvánosságot megrázó tragédiát megelőző napokban, attól tehát még függetlenül vizsgálta a nők elleni, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos lakossági véleményeket. A kutatás letölthető innen.
A vizsgálat alapját az EUROSTAT friss adatai adták, melyek szerint 2024-ben a magyar nők között az EU átlagánál jóval többen voltak olyanok, akik lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot szenvedtek el valaha párkapcsolataikban. Az IDEA Intézet eredményei szerint azonban a felnőtt lakosság nők elleni, párkapcsolati erőszak gyakoriságára vonatkozó elképzelései nem esnek egybe az EUROSTAT kutatási tapasztalataival. Az eredmények alapján a magyar felnőtt lakosság 2025 elején a nők elleni erőszak gyakoriságának magyarországi mutatóit jelentős mértékben alulbecsülte, miközben az EU-tagországokban elkövetett erőszak gyakoriságának átlagos értékét jelentős mértékben felüllbecsülte. Így a felnőtt népesség elképzelései alapján – az EUROSTAT adatoknak ellentmondóan – a nők elleni, párkapcsolati erőszak szempontjából a magyarországi nők helyzete megfelel az EU átlagának.
Ugyan a válaszadók háromnegyede kifejezetten aggasztónak és szomorúnak tartotta az EUROSTAT kutatási eredményeit (miután a kutatás keretei között szembesültek velük), ezzel együtt csak a felnőttek kevesebb mint fele gondolja azt, hogy az államnak kellene cselekednie az ilyen ügyek elharapódzása miatt (42%). A népesség harmada szerint (34%) a nők elleni, pártkapcsolati erőszak, problémája a civil környezetre, a barátokra, ismerősökre tartozik, az ő felelősségük. A felnőttek szűk egyötöde pedig úgy gondolja, hogy az EUROSTAT eredményei nem felelnek meg a valóságnak, torzak, eltúlozzák a helyzetet, felnagyítják a problémát (18%).
Az IDEA Intézet eredményei alapján elmondható, hogy a társadalom érzékeli, hogy a nők elleni erőszak problémája egyre erőteljesebben van jelen a hétköznapokban, hiszen a többség (62%) azzal legalább részben egyet tudott érteni, hogy az utóbbi években egyre több magyar nő számol be arról, hogy lelki, vagy fizikai bántalmazást kell elszenvednie. A téma hatékony, össztársadalmi kezelését azonban nehezítheti, hogy a nők bántalmazásának általános elterjedtségét nem látja reálisan a magyar társadalom. Bár az EUROSTAT adatai szerint a nők többségét érte már élete során valamilyen lelki, vagy fizikai, szexuális erőszak, vagy fenyegetés a párkapcsolatában, az IDEA Intézet eredményei szerint a felnőtt népesség, és ezen belül a nők többsége is úgy gondolja, hogy kisebbséget alkotnak az ilyen helyzeteket elszenvedők.
Ez azt is jelezheti, hogy az áldozatok is többségében abból indulnak ki, hogy bántalmazott helyzetük „egyedinek”, „ritkának” számít, a többségre egyáltalán nem jellemző, „mások” nem érintettek ilyen ügyekben. Kérdéses, hogy ezek, az EUROSTAT adatai szerint alapvetően téves benyomások mennyire erősítik az áldozatokban azt az érzést, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, számíthatnak a többség támogatására.
Adatfelvételi információ:
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2024. december 31. és 2025. január 10. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
