A kormánypártok és az ellenzéki pártok támogatottsága is csökkent az utóbbi időszakban

Az utóbbi időszak gazdasági teljesítménye, az életszínvonal stagnálása, a 2024 február legelején kirobbant kegyelmi botrány, illetve Magyar Péter keltette politikai turbulenciák jelentős mértékben hathattak a választók politikai gondolkodására, illetve preferenciáira. Nem lehet egyetlen okkal megmagyarázni a változások hátterét, célszerű ezért az alábbi eredményeket az utóbbi események együttes hatásának tekinteni.

Az elemzés letölthető innen.

Az elmúlt hónaphoz képest a folyamatok a kormánypártok és az ellenzéki pártok népszerűségét is kikezdték. A pártok népszerűségi rangsorát ugyan továbbra is biztosan vezeti a Fidesz-KDNP, de a párt támogatottsága csökkenő tendenciát mutat és évek óta nem volt ennyire alacsony, mint jelenleg.

A jórészt Magyar Péter által szervezett április 6-i tüntetés előtt, 2024. március 31. és 2024. április 8. között készített reprezentatív vizsgálat idején még nem lehetett pontosan tudni, hogy Magyar Péter milyen formában indul majd el a júniusi európai parlamenti választáson. Ezért az azóta már bejelentett TISZA Párt a pártpreferenciákra vonatkozó kérdéshez tartozó listában, az előző hónaphoz hasonlóan, még mindig nem szerepelhetett. A párt tényleges támogatottságáról a május eleji eredmények tájékoztatnak majd érdemben, de már most is vannak olyan adatok, amelyek alapján, közvetett formában ugyan, de lehet következtetni a potenciális támogatói táborára, illetve arra is, hogy az márciusban és áprilisban is egyértelműen „növekedő pályán” volt.

Az IDEA Intézet vizsgálataiban az „egyéb” (a kérdőív szavazólapján nem szereplő kisebb, vagy esetleg még nem is létező) pártokra szavazók aránya rendre nagyjából 3 százalékos szintet szokott elérni. 2024. márciusában ez az arány 6 százalékra ugrott, áprilisban pedig még tovább nőtt, elérte a 10 százalékos szintet is – történt mindez úgy, hogy az IDEA Intézet áprilisi pártpreferencia adataiban a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom, az eddigiektől eltérően, már önállóan, nem pedig az egyéb pártok között szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy az egyéb pártokra szavazók száma 2 hónap alatt legalább félmillió fővel növekedett. Áprilisban a biztos szavazók 15 százaléka volt „egyéb párt szavazó”. Mindezzel párhuzamosan a legtöbb párt támogatottsága kisebb, vagy nagyobb mértékben, de csökkent a legutóbbi hónapban.

Április elején már csak a felnőtt népesség negyede (25%) szavazott volna a Fidesz-KDNP-re. Ráadásul, az események hatásai egyértelműen a párt legfontosabb, legmegbízhatóbb támogatói táborát érték el: miközben február elején még a biztos szavazók 44 százaléka szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, márciusban ez az arány 2 százalékponttal, áprilisban pedig további 4 százalékponttal csökkent. A hónap elején a biztos szavazók körében már „csak” 38 százalék volt a kormánypártok támogatottsága. Ilyen mértékű népszerűségvesztésre hosszú évek óta nem volt példa a Fidesz-KDNP esetében.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok népszerűségvesztéséből a baloldali, liberális, illetve zöld, továbbá jobboldali ellenzéki pártok nem tudtak profitálni, sőt maguk is jórészt népszerűségvesztést könyvelhettek el az utóbbi hónapokban. Ugyan áprilisban is a DK volt a második legerősebb párt Magyarországon, támogatóinak aránya a teljes népesség körében 11%. A kisebb ellenzéki pártokat, úgy tűnik, még inkább érzékenyen érintették az események, hiszen 2024 áprilisában, hosszú idő után, a Momentum, a Mi Hazánk és az MKKP támogatottsága is 5 százalék alá esett a teljes népesség körében.

Április elején a felnőtt népesség egyharmada volt a bizonytalanok közé sorolható: az ebbe a csoportba tartozók úgy gondolják, hogy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják kire adnák le a szavazatukat, vagy esetleg egyszerűen csak nem szeretnék elárulni azt a felmérés során. E csoport aránya a februári 3, illetve a március 1 százalékos visszaesés után ezúttal nem változott (33%). Feltételezhető viszont, hogy főleg azok, akik az elmúlt 1-2 hónapban a kormánypártoktól távolodtak el, csak a későbbiekben választanak maguknak majd új pártot (vagy adott esetben persze, vissza is térhetnek a kormánypártok támogatói közé). Így viszont a bizonytalanok táborából áprilisban kilépő, pártpreferenciájuk szempontjából aktivizálódó felnőttek helyére új, a kormánypártokkal kapcsolatban elbizonytalanodó szavazópolgárok érkezhettek.

Adatfelvételi információ

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2024. március 31. és 2024. április 8. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.