A 30 alattiak többsége úgy látja, az Orbán-kormány politikája elvezethet az EU-ból való kilépéshez

Már a decemberi EU csúcs előtt is azok voltak többen a magyar felnőttek között, akik szerint reális esély van arra, hogy az Orbán Viktor által képviselt politika az EU-ból való kilépéshez vezetheti Magyarországot – ez derült ki az IDEA Intézet által 2023 decemberében végzett vizsgálat adataiból.

Az elemzés letölthető innen.

Az elmúlt években a magyar kormány és az EU viszonyát nagyon sok feszültség terhelte. Az Orbán-kormány egyes belpolitikai döntései miatt az uniós tagországok súlyos jogállamisággal kapcsolatos problémákat érzékeltek, amelyek miatt több kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, emellett az EU befagyasztotta a Helyreállítási Alapból és a Kohéziós Alapból Magyarországnak járó források jelentős részét.

Ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány által képviselt politika egyre gyakrabban került szembe a tagországok által egységesen képviselt véleményekkel, a kormányzat belföldi kommunikációja pedig több esetben is látványosan bírálta az EU általános működését, a tagországok által közösen hozott döntéseket, valamint „a brüsszeli bürokraták” szembenállását a magyar érdekekkel. A konfliktus utolsó, leglátványosabb példája volt, hogy december 14-én a magyar kormányfő távozott az uniós tanácsteremből, amikor a tagországok vezetői döntést hoztak Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről.

Az IDEA Intézet decemberi vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a magyar felnőtt népesség tagjai látnak-e arra valódi esélyt, hogy az Orbán Viktor által képviselt politikai irányvonal előbb, vagy utóbb „kivezeti” Magyarországot az Európai Unióból. Fontos, hogy a vizsgálat adatfelvételi időszaka egy nappal a decemberi uniós csúcs megkezdése előtt zárult, így Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó kivonulása az alább bemutatásra kerülő véleményekre még nem lehetett hatással.

2023 decemberében, még az EU csúcs előtt, a felnőtt népesség tagjai erősen megosztottak voltak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány politikája elvezethet-e a EU-ból történő kilépéshez, de összességében azok voltak valamivel többen, akik szerint ennek a kimenetnek reális esélye van. A felnőttek 44 százaléka gondolta úgy, hogy valós esély van arra, hogy Orbán Viktor politikája az Unióból való kilépést eredményezheti a jövőben, miközben 39 százalék látta úgy, hogy ennek nincsen realitása. A népesség viszonylag nagy hányada (17%) nem tudott dönteni, kérdés, hogy az ő véleményük változott-e és ha igen, akkor milyen irányba mozdult el Orbán december 14-i kivonulása után.

December első felében a 30 évesnél fiatalabbak több mint fele (54%) látta úgy, hogy az Orbán-kormány politikájának valós eredménye lehet, hogy Magyarország végül kilép majd az Európai Unióból. Ezt a fajta kimenetet a nők sokkal inkább reálisnak látják, mint a férfiak (48% vs. 41%), illetve az anyagi helyzetüket rosszabbnak érzékelők is sokkal inkább elképzelhetőnek gondolják, mint azok, akiknek kevesebb anyagi problémával kell szembesülniük. A kérdéssel kapcsolatos vélemények ugyan nem függetlenek a politikai preferenciáktól, de csak a Fidesz-KDNP (23%) és az MSZP (30%) szavazói között vannak kisebbségben azok, akik szerint Orbán politikájában benne van a „Huxit” kockázata. A többi párt támogatói között azok alkotnak kisebb-nagyobb többséget, akik szerint a magyar kormány politikája magában hordozza a kilépés lehetőségét, a politikai preferenciáikban bizonytalan felnőttek fele is úgy látja, valódi esély van erre.

Az elemzés letölthető innen.

Adatfelvételi információ

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. november 30 – 2023. december 13. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az alkalmazott 1500 fős minta hibahatára, abban az esetben, ha egy kérdésre mindenki válaszol, ±3-4 százalék.