A magyar felnőttek többsége a passzív mellett az aktív eutanáziára is lehetőséget adna
A nők, a 30 év felettiek, az iskolázottabbak, a nagyobb településeken élők az átlagnál nyitottabbak, de igazán jelentős különbségek a válaszadók pártszimpátiája alapján érzékelhetők – egyebek mellett ez derült ki az IDEA Intézet 2023. novemberében elvégzett kutatásából, melyet az aktív és passzív eutanázia engedélyezésének véleményezése kapcsán készített. Miközben a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak többsége elzárkózik az aktív eutanázia engedélyezésétől, a nagyobb ellenzéki pártok szavazói és a pártpreferenciáikban bizonytalanok jellemzően támogatnák azt.
Az elemzés letölthető innen.
Az IDEA Intézet a következő kérdésekkel vizsgálta a megkérdezettek véleményét: „Ön egyetért azzal, hogy Magyarországon engedélyezett a passzív eutanázia, azaz, hogy a betegek, vagy azok gondviselői, szigorúan ellenőrzött feltételekkel, visszautasíthatják az életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat?”, illetve „Ön egyetért, vagy nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon engedélyezni kellene az aktív eutanáziát, azaz azt, hogy a gyógyíthatatlan betegek, vagy azok gondviselői, szigorúan ellenőrzött feltételekkel, orvos, vagy egészségügyi szakembert segítségét vehessék igénybe, haláluk előidézése érdekében?”. Az alábbiakban a „teljes mértékben” és az „inkább egyetértek” válaszok gyakoriságának arányában közöljük az eredményeket.
Magyarországon a passzív eutanázia engedélyezett, azaz, a betegek, vagy azok gondviselői, szigorúan ellenőrzött feltételek mellett, visszautasíthatják az életfenntartó vagy életmentő orvosi beavatkozásokat, kezeléseket. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az engedélyezés a társadalom egyértelmű többségének véleményével összhangban van.
A hazai felnőttek több mint kétharmada egyetért azzal, hogy Magyarországon lehetőség van passzív eutanáziára. Mindez ráadásul a legtöbb társadalmi csoportban, bár az arányokban vannak jelentősebb különbségek is. Így is azonban jellemzően a passzív eutanázia engedélyezésének támogatói vannak többségben. Az engedélyezés támogatottsága a 30 év alattiak, a falvakban élők körében alacsonyabb az átlagnál, illetve a kormánypárti szavazók között is. Csak a Mi Hazánk támogatói között vannak kifejezetten azok többségben, akik elutasítják a passzív eutanázia engedélyezését is.
Itthon tehát passzív eutanáziára a betegeknek van lehetősége, de az aktív eutanázia, azaz amikor a gyógyíthatatlan betegek, vagy azok gondviselői, ellenőrzött feltételekkel, egészségügyi szakembert segítségét vehetik igénybe a haláluk előidézése érdekében, Magyarországon nem engedélyezett. Pedig a felnőttek többsége inkább, vagy teljes mértékben egyetértene azzal, ha az aktív eutanáziát is engedélyeznék az országban, igaz, aktív eutanázia támogatottsága (62%) alacsonyabb, mint a passzív eutanáziáé (69%). Az aktív eutanázia engedélyezését a nők (69%) sokkal inkább támogatnák, mint a férfiak (53%), emellett a vélemények életkor szerint is jelentős eltéréseket mutatnak. Miközben a 30 év alattiaknak csak bő egyharmada engedélyezné az aktív eutanáziát, a 30 év feletti korosztályok tagjai között már többségben vannak a támogatók.
Az aktív eutanáziával kapcsolatos nyitottság az iskolázottabbak, illetve a nagyobb településeken élők körében is magasabb, de legnagyobb eltérések pártpreferencia szerint érzékelhetők a véleményekben. Miközben a Fidesz-KDNP szavazóinak csak harmada, a Mi Hazánk támogatóinak pedig csak bő egynegyede adna lehetőséget Magyarországon aktív eutanáziára, addig az 5 százalékos parlamenti küszöböt nagy valószínűséggel átlépni képes ellenzéki pártok szavazóinak döntő többségéről elmondható ez (DK: 81%, Momentum: 84%, MKKP: 85%). A politikai preferenciáikban bizonytalan felnőtt majdnem háromnegyede ugyancsak egyetértene azzal, ha Magyarországon, ellenőrzött körülmények között, lehetőség lenne aktív eutanáziára is.
Adatfelvételi információ
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. október 31. és 2023. november 16. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az alkalmazott 1500 fős minta hibahatára, abban az esetben, ha egy kérdésre mindenki válaszol, ±3-4 százalék.
