A 30 év alattiak 40 százaléka valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben külföldre költözik
A KSH adatai szerint 2010 és 2022 között kicsivel több, mint 290 ezer magyarországi felnőtt állampolgár döntött a kivándorlás mellett. A Magyarországról elköltözők száma 2010 és 2015 között folyamatosan növekedett, 2015-ben majdnem elérte az évi 33 ezer főt. Ezután 2020-ig folyamatosan csökkent a kivándorlók száma, majd legutóbbi években újra lassú emelkedésnek indult. 2021-ben több, mint 21 ezren, 2022-ben pedig már több mint 26 ezren döntöttek a külföldre költözés mellett.
Az IDEA Intézet kutatási eredményei azt mutatják, hogy a külföldre költözők száma a KSH által regisztráltnál akár még magasabb is lehet, legalábbis a felnőtt népesség tagjainak nagyon jelentős része, több, mint négyötöde ismer olyan embereket – jellemzően többet jellemzően többet is –, akik külföldre költöztek az elmúlt 10-15 évben. Ráadásul, amellett, hogy a felnőtt népesség 40 százaléka hallott távolabbi ismerősök külföldre költözéséről, sokan ismernek érintetteket közvetlen családi, rokoni, szorosabb ismerősi körükből is. A megkérdezettek harmadának barátai, közvetlen családtagjai, egykori, vagy jelenlegi iskolatársai is költöztek el Magyarországról az elmúlt években.
Az itthon maradók benyomásai szerint az elköltözők döntését elsősorban anyagi okok motiválták. A többség úgy gondolja, a külföldre költözők azért döntöttek a távozás mellett, mert szerettek volna a hazainál jobb életszínvonalon élni, és olyan helyekre költözni, ahol többet lehet keresni. Azt, hogy a közeli, vagy távoli ismerősök korábbi kiköltözése mögött a hazai politikai/közéleti állapotokkal kapcsolatos elégedetlenség is meghúzódott, kevesebben gondolják.
A KSH adatai arról is árulkodnak, hogy miközben szűk 300 ezer felnőtt elköltözött Magyarországról az elmúlt 15 évben, mintegy 180-190 ezren vissza is költöztek Magyarországra. A statisztikai hivatal adatai szerint 2018 óta minden évben elérte 22-23 ezer főt a Magyarországon született, visszavándorló magyar állampolgárok száma.
Az IDEA Intézet vizsgálata azt mutatja, hogy ennek összességében többszöröse lehet azoknak a felnőtteknek a száma, akiknek nem csak az elmúlt 10-15 évből, hanem ennél régebbről is, de hosszabb ideig tartó, személyes tapasztalatai vannak arról, milyen az élet egy külföldi országban. A felnőtt népesség szűk egynegyedének vannak ilyen élményei, többségük ráadásul 1-2 évig, vagy akár hosszabb ideig is külföldön élt. Mindent figyelembe véve tehát mintegy 1 millió fő lehet azon magyarországi felnőtt lakosoknak a száma, akik korábban évekig valamelyik külföldi országban éltek. E külföldi élettapasztalatokkal rendelkező társadalmi csoport tagjai között az átlagnál sokkal magasabb a férfiak, illetve a 30-50 évesek aránya, emellett azoké is, akik úgy érzik, hogy jelenleg mindenféle anyagi gondok nélkül élnek.
2023 augusztusában a felnőttek 15 százaléka tartotta azt valószínűnek, vagy teljesen biztosnak, hogy a közeljövőben elköltözik Magyarországról. A kivándorlást mérlegelők jórészt nem azonosak azokkal, akik korábban is éltek külföldi országokban, hiszen az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők háromnegyede 2023 nyarán nem tervezte a külföldre költözést.
Igaz, jelen pillanatban kérdéses, hogy a kivándorlási szándékokból mennyi válik valóra, az kijelenthető, jelenleg több, mint 1 millió magyar felnőtt valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben külföldre költözik. A 30 év alattiak 40 százaléka jellemezhető ilyen szintű költözési tervekkel, emellett a magukat legrosszabb anyagi helyzetben érzők is az átlagnál sokkal gyakrabban fontolgatják a külföldre költözést. A kivándorlási terveket fontolgatók motívumai között tehát továbbra is fontosak az anyagi okok, a jobb életszínvonallal kapcsolatos várakozások, de nem feltétlenül elsődlegesek. A költözést tervezők túlnyomó többségét az (is) motiválja (78%), hogy elégedetlen a hazai politikai/közéleti állapotokkal.
Az elemzés letölthető innen.
Adatfelvételi információ
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. július 28. – 2023. augusztus 9. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az alkalmazott 1400 fős minta hibahatára, abban az esetben, ha egy kérdésre mindenki válaszol, ±3 százalék.
