A Momentum- és Jobbik-szavazók többsége szerint is a külön lista csökkenti a kormányváltás esélyét

Az IDEA Intézet 2020. augusztus 27–31. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az ellenzéki pártokat támogatók 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján áll. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok harmincnyolc százaléka osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben. Az ellenzéki szavazók 68%-a szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64 százaléka is osztja ezt az álláspontot.

A következő időszak legfőbb ellenzéki kérdése lesz annak rendezése, hogy milyen konstrukcióban kíván az ellenzék indulni a 2022. évi országgyűlési választás során. A Demokratikus Koalíció, az MSZP, illetve a Párbeszéd e téren már tisztázta pozícióját, továbbá egy minapi interjúban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke formációja külön listás indulása mellett foglalt állást. Az IDEA Intézet 2020 júliusa után augusztus végén is vizsgálta, hogy az ellenzéki szavazók – kivétel a Mi Hazánk –, illetve a bizonytalanok milyen indulási forgatókönyvet látnának szívesen. Néztük továbbá azt is, hogy a kettős listás indulás esetén milyen esélyeket látnak a kormányváltásra. Mivel a Momentum és Jobbik álláspontja egyelőre nem tisztázott, illetve pártvezetői köreikből elhangzottak kétlistás vélemények, így az érintett pártok szavazóinak véleménye külön elemzés tárgyát képezi. Közleményünk végén a pártpreferenciákra vonatkozó legfőbb változásokat is ismertetjük.

Az IDEA Intézet 2020. augusztus 27–31. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett kutatásának adatai szerint az ellenzéki pártokat támogatók 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján áll, ami egyértelmű többséget mutat. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok – nem meglepő módon – nem ennyire tisztázták még le álláspontjukat. Harmincnyolc százalékuk osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben. Túl azon, hogy az ellenzéknek vannak tartalékai ebben a szegmensben, potenciális kormánypártiak „jelenléte” sem elhanyagolható ebben a körben.

A Jobbik augusztus végi támogatóinak 72 százaléka van a közös lista-közös jelöltek pártján, és csak 13 százalékuk a kettő vagy több listás ellenzéki konstrukció mellett. A Momentum-szavazók körében is többségi álláspont a lehető legszorosabb ellenzéki együttműködés (65%), és 21%-uk van egy kettő vagy többlistás konstrukció mellett.

Az előzőkből következik az is, hogy az ellenzéki szavazók 68%-a szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64%-a van ezen az állásponton. Előbbiek 11 százaléka szerint a két lista az ellenzéki vitákat is fenntartja, és 23 százaléka gondolja úgy, hogy a két lista maximalizálja a lehetőségeket. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok 57 százaléka nem foglalt állást, ellenben 27 százalékuk – és ők vannak legtöbben, akik „pozíciót fogtak” – szerint a két lista csökkenti a kormányváltás esélyét.

A július végi adatfelvételhez képest 2020 augusztusában a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 35, a biztos szavazó pártválasztók 52 százalékának támogatását bírja. A DK a teljes népességben 11 százalékot, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 16 százalékot kapna. A Momentum az előbbi körben 7 százalékon áll, utóbbiak 10 százaléka szavazna a pártra. A Jobbik támogatottsága teljes népességben 6%, biztos szavazó pártválasztók körében 7%. A parlamenti küszöböt még az MSZP érné el, támogatottsága a választókorú népesség körében (5%), míg a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékos a tábora. A Mi Hazánk, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt teljes népesség 2%-át tudhatja maga mögött, a Párbeszédet a teljes népesség 1% százaléka támogatja.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. augusztus 27 – augusztus 31. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.