Ellenzéki szavazó kívánsága: közös lista – közös jelöltek

2020. július végén az ellenzéki szavazók közel háromnegyede (72%) a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatja. Különösen magas a közös indulás támogatottsága az MSZP és a DK támogatóinál, de a Momentum Mozgalom szavazóinak kétharmada is ezt az indulási módot támogatja. Jelenleg a Jobbikra voksolók még nem elkötelezettek teljesen a kérdést illetően, de egy másik kérdés azt jelzi, hogy ők is szükségesnek tartják a teljeskörű ellenzéki összefogást a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében.

A 2018-ban kezdődött kormányzati ciklus félidejének elmúltával egyes ellenzéki pártok már tisztázták is álláspontjukat a 2022-es indulás és együttműködés kapcsán. A Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, illetve a Párbeszéd kifejezte támogatását a közös lista, közös jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt kapcsán, a Momentum, a Jobbik és az LMP – akárcsak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt – egyelőre nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben.

Az IDEA Intézet 2020. július 30. augusztus 3. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatása a tárgyalt pártok szavazóinak véleményét is vizsgálta. Elemzésünkben az összellenzéki szavazók mellett csak azokkal a pártokkal foglalkozunk, melyek támogatottsága eléri a teljes népességben az 5 százalékot. Természetesen a többi párt szavazóinak véleménye is releváns, ugyanakkor az alacsony elemszám (támogatottságuk mértéke) miatt esetükben szakmailag megkérdőjelezhető külön bontással élni. Ugyanakkor az összevont ellenzéki véleményekben – a Mi Hazánk kivételével – tekintetbe vettük minden ellenzéki párt szimpatizánsának véleményét.

2019. október 13-án a lehető legszorosabb ellenzéki összefogás jött létre, melynek számos településen kézzelfogható eredménye a korábbi fideszes polgármester és a fideszes többségű képviselőtestület leváltása volt. A sikeres forgatókönyv az ellenzéki választók számára referenciapontként is értelmezhető. Ezt támasztja alá, hogy például az indulási álláspontját még nem véglegesítő Momentum szavazóinak 64 százaléka minden körülmények között a közös lista, közös egyéni jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt álláspontját fogadja el. További 30 százalékuk van hasonló véleményen, és elenyésző részük utasítja el az együttműködést.

A Jobbik szavazói távolságtartóbbak egyelőre: 49 százalékuk minden körülmény között a legszorosabb együttműködés híve, 31 százalékuk inkább ezt az indulást támogatná, ugyanakkor 12 százalukra jellemző az elutasítás.

A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok a Momentum-szavazókkal majdnem megegyező arányban támogatják minden áron a legszorosabb együttműködést, ugyanakkor 12%-uk szerint semmilyen együttműködésre nincs szükség.

Ez utóbbiról okkal feltételezhetjük, hogy bár a publikus kutatások szerint a bizonytalanok nagyrésze ellenzék-kompatibilis (köz)politikai állásponton áll, de ez a tárgyalt sokaság egészére értelemszerűen nem igaz. A bizonytalanok között ugyanis potenciális kormánypárti szavazók is ott lehetnek.

Nem meglepő, hogy az október 13-i edukációs pillanat állásponttá merevedett egyelőre az ellenzéki szavazók körében: utóbbiak 72 százaléka közös listán és közös jelöltekkel vágna bele a 2022. évi országgyűlési megmérettetésnek. A kérdés illetően ismét a jobbikos szavazók a leginkább távolságtartók, bár körükben is az egységes ellenzéki jelöltállítás mögött sorakozik fel a legtöbb támogatójuk (39%). A Momentum-szavazók az előbbi kérdést illetően szinte hasonló arányban (67%) állnak a közös lista, közös jelöltek pártján, körükben a legszorosabb együttműködésnek jelentős többsége van. Ahogyan a várakozásoknak megfelelően az MSZP és DK-szavazók körében is. Továbbá a pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok 57%-a is a közös lista, közös jelöltek forgatókönyvet támogatja 2020. július végén, ugyanakkor 31 százalékuk nem rendelkezik határozott állásponttal a kérdésben.

A következő időszak ellenzéki feladványa minden tekintetben az lehet, hogy meggyőzzék saját támogatóikat és a többségében ellenzék-kompatibilis bizonytalanokat a választott stratégia helyessége felől, és biztosítsák az esélymaximalizálást. Az adatfelvétel pillanatában a legszorosabb együttműködésnek van döntő többsége, és tekintve a kormányzati erőforrások gazdagságát, a kormánypárti szavazók masszív egységét, az ellenzék egyik, ha nem a legfontosabb feladata az indulási alternatívákra vonatkozó viták belátható időn belül történő lezárása.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. július 30. augusztus 3. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.