Az Orbán-kormány válságkezelésének lakossági értékelése: stabil kettes – 2021. február

Az IDEA Intézet 2021. január 22. és január 26. között készített reprezentatív közvélemény-kutatást az Orbán-kormány koronavírus-járvány két hulláma alatti járvány- és válságkezelő intézkedéseinek társadalmi megítéléséről.

Az adatfelvétel eredményei szerint a véleményeket a pártos polarizáció rendezi mintázatokba. Míg a fideszesek alapvetően jóra értékelik a kormány intézkedéseit, addig az ellenzékiek rendkívül, még a szokásosnál is elégedetlenebbek azokkal.

Mindent egybe vetve a magyar társadalom stabil kettesre (2,4 átlagpont), a kormánypártiak jóra (4,1 pont), az ismeretlen preferenciájúak pedig kettes alára (1,8 pont) osztályozzák a kormányzati teljesítményt. Egy választói csoport, mégpedig az ellenzékiek, megbuktatják az Orbán-kormányt a válságkezelés terén tett intézkedéseit értékelve (1,4 átlagpont).

 

A koronavírusjárvány a 2020-as év legfontosabb történése, amely befolyásolta az emberek hétköznapjait éppúgy, mint a politikai napirendet. 2020 tavaszán a magyar társadalom nagyfokú fegyelmezettsége és a viszonylag korán meghozott korlátozó intézkedések hatására megfékezett járvány lokálisan, szociális és egészségügyi intézményekben terjedt. A szó hétköznapi értelmében vett járványhelyzet (nagyon sok ember betegszik meg, a betegséget egymástól kapják el, a kontaktok egy idő után lekövethetetlenek) 2020 tavaszán nem volt Magyarországon. A járvány és az annak hatására kibontakozó gazdasági és szociális válság kezelésére a kormány rendkívüli felhatalmazást kapott. A veszélyhelyzet 2020. március 11-i kihirdetése közjogi értelemben minden jogot és ezzel együtt minden felelősséget a kormánynak adott át. Ha jól kezeli a válságot az az ő dicsősége, ha rosszul, akkor minden kétséget kizárólag az ő felelőssége.

A 2020 nyári, járvány szempontból csendes időszak lehetőséget adott a minden virológus, járványügyi szakember által világosan előre jelzett második koronavírus-járványhullámra való felkészülésre. Járványtani szempontból 2020. szeptemberétől a vírus elkezdett teljesen másképpen viselkedni, mint 2020. tavaszán. Már szeptember első napjaiban több fertőzött volt, mint 2020 első felében a legkritikusabb napon, oly módon, hogy az aktív koronavírus-esetek száma szeptember 17-én átlépte a 10 000 főt, míg a tavaszi időszakban a maximum 2054 fő volt. A kormányzat azonban több mint két hónapig alig-alig vett tudomást a járvány megállíthatatlannak tűnő belföldi, közösségi szintű terjedéséről. Amikorra 2020. november 10-én az Országgyűlés elfogadta a második felhatalmazási törvényt, addigra naponta 4000 új esetet jelentettek, az aktív esetek száma naponta 3500 fővel növekedett. A naponta elhalálozottak száma megközelítette, sőt november 6-án átlépte a 100 főt. Ennek következtében november elején már több mint 2000 magyar ember hunyt el a koronavírus-járvány közvetlen orvosi következményeibe.

 

 

A járvány alatt hozott intézkedések társadalmi megítélése

Az IDEA Intézet 2021. január végén azt vizsgálta, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik a fentebb röviden leírt két időszak kormányzati járványkezeléséről. A megkérdezetteknek 8-8 szempont szerint kellett – ahogy az iskolában is szokás – osztályozniuk (1–5) a tavaszi, illetve az őszi/téli időszak kormányzati járvány- és válságkezelési gyakorlatát. E nyolc szempont az egészségügy, a munkahelyvédelem, az oktatás, a szociális támogatás, az idősellátás, a gazdaságfejlesztés, az önkormányzatokkal való együttműködés, valamint az adott időszak kormányzati válságkezelésével való átlagos elégedettség.

Az IDEA Intézet eredményei szerint a kormányzati válságkezelés megítélése – függetlenül attól, hogy a tavaszi vagy az őszi/téli időszakot tekintjük-e – a pártos elfogultság alapján osztja meg a választói rétegeket. Míg ugyanis a Fidesz–KDNP-szavazói következetesen stabil négyesre értékelik a válságkezelés minden dimenzióját, addig az ellenzékiek (a hat együtt induló párt szavazóit egyként kezelve) szintén következetesen gyenge, sőt inkább nagyon gyenge osztályzatokat adnak. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye az ellenzéki állásponthoz közelebb áll, mint a kormánypárti szavazókéhoz. A társadalmi értékelés 2,5 pont körüli szűk sávban mozog, úgy, hogy a legrosszabb értékelés 2,3 átlagponttal a szociális támogatások, a legjobb pedig 2,6–2,6 átlagponttal az oktatás és az idősellátás terén regisztrálható.

Összességében a 2020 tavaszi válságkezelést a magyar társadalom 2,5 pontra értékelte. Ehhez képest a kormánypárti szavazók véleménye jelentősen kileng pozitív irányba (4,2 pont) az ellenzékiek pedig negatív irányba (1,5 pont). A pártpreferenciájukban bizonytalanok és válaszmegtagadók a kormány tavaszi válságkezelésére 1,9 pontot adnak.

Az őszi/téli események, vagyis a járvány világviszonylatban is komoly felfutása és a közhangulat romlása rányomja a bélyegét a kormányzati válságkezelés megítélésére. Valamivel kedvezőtlenebb ugyanis a 8 dimenzió megítélése minden szavazói rétegnél, még a Fidesz–KDNP szavazóinál is. Míg a tavaszi időszak átlagos értékelése a kormánypártiaknál 4,0–4,3 átlagpont között mozog, addig az őszi/téli periódusra 3,9–4,2 pont közötti értékelések láthatók. Ennek ellenére persze az őszi időszak megítélése messze jobb a Fidesz–KDNP-szavazóinál, mint az ellenzékieknél vagy az ismeretlen preferenciájúaknál, de azért látszik az enyhe romló megítélés.

Az ellenzék pártjainak támogatói különösen kedvezőtlennek ítélik meg a kormánynak az önkormányzatokkal folytatott együttműködését 2020 őszén, a munkahelyteremtés, illetve az oktatás terén hozott intézkedéseket, egészen pontosan annak a hiányát. A választókorú felnőtt népesség véleménye is következetesen rosszabb a kormány őszi válságkezelését illetően. A legnagyobb változás az idősellátás és az önkormányzatokkal való együttműködés terén mutatható ki.

Összességében, ha mindkét időszak, minden válságkezelési területét együttesen kezeljük, megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP-szavazóinak 81 százaléka jeles vagy jó értékelést ad, ezzel szemben az ellenzékiek döntő többsége, 61 százaléka elégtelenre, további 27 százaléka pedig elégségesre értékeli a kormányzat válságkezelő intézkedéseit.

A társadalom egészét inkább a negatív osztályzatok dominálják: 38 százalékuk egyes, 17 százalékuk pedig kettes értéket ad a kormány koronavírus-járvány két hulláma alatti járványügyi-, és válságkezelő intézkedéseire. Így a magyar társadalom mindent egybe vetve, stabil kettesre (2,4 átlagpont), a fideszesek jóra, az ismeretlen preferenciájúak kettes alára osztályozzák a kormányzati teljesítményt. Egy választói csoport, az ellenzékiek, megbuktatják az Orbán-kormányt a válságkezelés terén tett lépéseit értékelve.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. január 22 – január 26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.