A magyarok több mint harmada nem oltatná be magát a koronavírus elleni vakcinával

Az IDEA Intézet 2020. november 30. és december 4. között készített reprezentatív közvéleménykutatása szerint a koronavírus elleni oltásokkal szemben relatíve nagy a bizalmatlanság (35 százalék), és az is látható, hogy eltér a megítélése a különböző országok fejlesztésében létrejött vakcináknak. Míg az ellenzéki szavazók bizalma nagyobb a német oltóanyaggal szemben (31 százalék), addig a kormánypárti szavazók nagyobb arányban tudják elfogadni az oroszt is (20 százalék). Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a teljes népesség kb. egynegyede választaná a német fejlesztést, és csak 7 százaléka az oroszt, illetve a britet.

Bár a magyar kormány sokszor ellentmondó és nem kielégítő tájékoztatást ad a koronavírus-járványról és a vakcináról, a megkérdezettek tudatos megoldásokat részesítenek előnyben. Ez látszik a társadalmi együttműködés és a szolidaritás vonatkozásában: a kormánypárti és ellenzéki szavazók többsége is az egészségügyi és a szociális dolgozóknak biztosítaná elsőként a lehetőséget a védőoltásra.

 

Amilyen a politikai rendszerben, olyan bizalom a vakcinájában

A kutatás eredményei szerint a magyar társadalomban olyan körülmények között is működik egy tudatosabb választásra való törekvés, amikor is a kormány kommunikációs politikája miatt nehéz akár a koronavírus-járványra, vagy a vakcinákra vonatkozó hiteles információk elérése. A Covid–19 ellen védelmet nyújtó oltásért folytatott küzdelemben a választók bizalmát az egyes politikai rendszerek működéséről szóló alapvető benyomásaik is formálhatják, de a válaszadók politikai szimpátiája is eltérő válaszokat eredményezhet. A vakcina előállításának felgyorsított engedélyeztetési folyamata önmagában is elbizonytalanította az emberek többségét a megoldás hitelességét illetően, és ez a bizalmatlanság felerősödött a két hullám alatt tapasztalható állami intézkedések kétséges sikeressége miatt.  

Az IDEA Intézet közvéleménykutatása szerint a magyar felnőtt népesség több mint egyharmada (35%) egyáltalán nem oltatná be magát a potenciális német, az amerikai, az orosz, a kínai vagy a brit COVID-19 elleni oltással, további 15 százaléknyian pedig bizonytalanok a kérdést illetően. Ha ezek az arányok így maradnak, az komoly problémát okozhat a magyar társadalom átoltottsága szempontjából.

 

A politikai preferenciák ezen a téren talán kevéssé polarizálják az állampolgárokat. A kormánypártiak 46, míg az ellenzékiek 44 százaléka vagy teljesen elutasítja a potenciális vakcinákat, vagy jelenleg bizonytalan az oltásokat illetően (az elemzésben ellenzéki szavazók alatt a Mi Hazánkon kívüli ellenzéki pártok szavazóit értik). Ezen belül azonban van némi különbség: a Fidesz–KDNP-szavazói körében szokatlanul magas, 21 százalék a bizonytalanok aránya, az ellenzékieknek pedig mintegy egyharmada (34 százalék) elutasítja el a német, az amerikai, az orosz, a kínai vagy a brit COVID-19 elleni oltást. A politikai preferenciájukat titkolók vagy abban bizonytalanok körében még magasabb (49%) ez az arány.

Az összes megkérdezett 24%-a egyébként a német fejlesztést választaná, 11 százalékuk az amerikai, 7–7 százalék pedig az orosz, illetve a brit oltást választaná. Az egyes országok által fejlesztett vakcinák közötti választás terén a pártos polarizáció erősebben hat.

Míg az ellenzéki oltáspárti választók a németekét preferálnák (31 százalék), a kormánypártiak az oroszokét (20 százalék) és csak ezt követően a németekét (19%).

Az Egyesült Államokban fejlesztésre kerülő oltást a Fidesz–KDNP-szavazók 7, míg az ellenzékiek kétszerese, 14 százaléka választaná.

A kutatásból levonható azt a következtetés, hogy egyes vakcina-készítő országok megítélése kifejezetten kritikus járványügyi szabályokat jogkövető módon betartó magyar társadalomban. A jelenleg elzárkózók és a még döntésüket halogatók aránya összesen ötven százalék, ami a nyájimmunitás eléréséhez képest alacsony társadalmi támogatottságként értékelhető (60 százalék).

 

Erős társadalmi szolidaritás: először az egészségügyi és szociális dolgozókat oltsák be!

Az IDEA Intézet kutatása vizsgálta azt is, hogyha megérkezik a koronavírus elleni oltás, akkor mely társadalmi csoportok jussanak először hozzá. Láthatóan a legjobban kitett foglalkoztatási csoportot részesítette előnyben a válaszadók többsége, az összes megkérdezett 58 százaléka.

Kevés olyan közpolitikai kérdés van a végletekig megosztott magyar társadalomban, amely esetén a kormánypárti és ellenzéki szavazók túlnyomó többsége azonos oldalon állna. Ez a kérdés azonban – legalábbis az adatok alapján – klasszikus „nemzeti ügynek” számít, ahol a pártpreferencia nem szegmentálja a társadalmat. A kormánypártiak 60, míg az ellenzékiek 62 százaléka az egészségügyi és szociális dolgozókat részesítené előnyben, ha megérkezik a vakcina. Kiugróan magas ez az arány a hatvan év felettiek körében, akik az egészségügyi rendszer domináns használóiként kiemelkedően szolidárisak lehetnek a szektorban feladatukat teljesítőkkel (74 százalék).

A korosztály feltételezett önféltése annak ellenére sem köszön vissza az eredményekből, ha tapasztalatként elmondható, hogy az érintettek mind a két járványhullám veszélyeztetett korcsoportjai közé tartoztak.

A 18–39 évesek 48 százalékban támogatnák az ellátórendszer dolgozóit, míg 30 százalékuk közvetlenül az időseket és a betegeket részesítené védelemben. Ezen a téren a középkorúak véleménye közelebb áll a fiatalokéhoz, mint az idősekéhez.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2020. november 30 – december 4. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.