A DK és a Momentum az elmúlt hónap nyertese – 2019. november

Az IDEA Intézet 2019. november 29 – december 3. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében minimálisan csökkent (31 százalék). A Jobbik, az MSZP és a Momentum közül az utóbbi tudta hibahatáron belül erősíteni a táborát: a teljes népesség 6 százaléka a Jobbikot, 5 százaléka az MSZP-t, 8 százaléka pedig a Momentumot támogatta november legvén. A Demokratikus Koalíció a teljes népesség körében 11, a biztos szavazó pártválasztók körében 17 százalékon áll. Mindkét kategóriában növekedett a támogatottsága. A DK továbbra is a legtámogatottabb ellenzéki párt.

 

Az IDEA Intézet havi pártpreferencia-kutatására 2019. november 29 – december 3. között került sor. A teljes, választókorú felnőtt népesség körében a kormánypártok támogatottsága az október végén mért adatokhoz képest annyiban változott, hogy az önkormányzati választások erősebb mozgósító hatása lecsengett, így a Fidesz–KDNP támogatóinak aránya jelenleg 31 százalék a teljes felnőtt népesség körében, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 49 százalék. Mindkét esetben minimális, 1–2 százalékpontos csökkenésről beszelhetünk. Ennek eredményeként a legnagyobb kormánypárt támogatottsága visszacsúszott a szeptember végén, október elején mért arányokra.

Az ellenzéki pártokon belül továbbra is érezhető az EP-választások óta tartó lassú átrendeződés. 2019. december elején az ellenzéki oldal meghatározó pártja a DK, ugyanakkor a Momentum is emelkedő támogatottságú pályára állt. Egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a DK támogatottsága a teljes népességben 11 százalék (+2), a biztos szavazó pártválasztóknál pedig a 17 (+3) százalék. Tél elejére az ellenzéki oldal második legtámogatottabb pártjává a parlamenten kívüli Momentum Mozgalom vált. A DK-hoz hasonlóan októberhez képest a teljes népességben 2, míg a biztos szavazó pártot választók körében 3 százalékponttal tudta növelni támogatottságát. Így a Momentum az előző kategóriában 8 százalékos táborral rendelkezik, míg az utóbbi esetében támogatottsága meghaladta a 10 százalékpontot (12%).

Az ellenzéki tábor másik két 5 százalékos parlamenti küszöböt elérő pártja esetében viszont kisebb mértékű csökkenés regisztrálható. A teljes, választókorú népesség 6 (-1), a biztos szavazó pártválasztók 7 százaléka (-2) támogatja a szebb napokat látott jobboldali pártot, a Jobbikot. Az MSZP lassú, ám folyamatos erodálódása is tovább folytatódott 2019 november végén, december elején. Mindkét vizsgált kategóriában éppen a parlamenti belépési küszöbön áll (5–5 százalék), ami a teljes népesség esetében változatlan támogatottságot, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 2 százalékpontos visszaesést jelent.

A fennmaradó kis pártok mindegyike 1–2 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Ebben a csoportban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a „legerősebb” 2, illetve 3 százalékponttal. A Párbeszédet, valamint a Mi Hazánk Mozgalmat a teljes választókorú népesség és a biztos szavazó pártot választóknak egyaránt 2–2 százaléka támogatja. Az LMP eljelentéktelenedése 2019. decemberére újabb mérföldkőhöz érkezett. A teljes népességben ugyanis támogatottsága 1 százalékra csökkent (-1%), a biztos szavazó pártot választóknál pedig továbbra is 2 százalék.

A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya a vizsgált időszakban a teljes népesség 32 százalék, ami megegyezik az egy hónappal korábban mért adatokkal.

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az EP-választás után érzékelt ellenzéki átrendeződés az önkormányzati választásokat követően tovább folytatódott. A DK és a Momentum növelni tudta támogatását, míg a Jobbik, az MSZP és az LMP esetében tovább folytatódott a lassú apadás.

 

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. november 29 – december 3. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.